Mottó

"Az ételed legyen az orvosságod, az orvosságod legyen az ételed!"

2010. november 29., hétfő

A gesztenyeliszt dícsérete

2 egyszerű receptet írok le egy nem mindennapi hozzávalóval. A gesztenyelisztet nemcsak diétázóknak ajánlom, hanem mindenkinek, aki csak be tudja szerezni. (A neten már itthon is hozzá lehet jutni, persze nem olcsó, de sokáig elég, mert kiadós!) Fantasztikus ízeket lehet vele varázsolni, mindenféle egyéb hókuszpókusz nélkül is, akinek pedig gluténmentes étrendet kell követnie, egyszerűen áldás! 
Az első képen egyszerű palacsintácskák láthatóak, amihez 1 tojást, némi gesztenyelisztet és szódavizet kevertem össze és kókuszzsíron kisütöttem. Így önmagában is finom volt, de egymásra is lehet tornyozni őket (cukormentes) lekvárral v. gyümölcsszósszal, esetleg kókusztejből készített sodóval.
A másik szintén egyszerű recept: sütőtökös puffancsok, amihez egy nem túl édes megsült tököt használtam fel. Összenyomtam a tökhúst, gesztenyelisztet adtam hozzá, fűszereztem kevés fahéjjal (egyébbel is lehet: szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió) és egy felvert tojás habját kevertem hozzá óvatosan. Ezt is kókuszzsíron sütöttem ki. Hamar elfogyott! :) 

Kettőből egy: a tegnapi ebéd újjászületése

Képet most nem mellékelek, de röviden leírom, hátha másnak is ihletet ad. :)
A tegnapi húslevesben főtt zöldségeket (répa, fehérrépa, karalábé, zeller) összekockáztam, tettem még hozzá apróra vágott savanyú uborkát és egy almát, valamint a sült csirke maradékát szintén összevágva. (A húst nem tanácsos nyers gyümölccsel kombinálni, de most ez ügyben tettem egy kis kihágást.)
1 (friss, házi, bio) tojás sárgájából majonézt kevertem hidegen sajtolt napraforgóolajjal, amit (cukormentes) mustárral, sóval és kevés citromlével ízesítettem. Mivel a tejföl nem megengedett, ezért kevés húslevessel hígítottam mártás sűrűségűre. Összekevertem a hússal és a zöldségekkel és már kész is volt a finom majonézes hússaláta! 

2010. november 27., szombat

Sült csirke megbolondítva

A mai ebéd egy egész csirke befűszerezésével kezdődött. Ismét anyukám "titkos" zöld fűszerekkel kevert sóját használtam (az már biztos, hogy van benne rozmaring, borsikafű, tárkony, kakukkfű és még egy kis zellerzöld is), de úgy, hogy a csirke bőrét felfeszegettem és alája is bőven szórtam ebből a fantasztikusan illatos elegyből. Ezenkívül kacsazsírt is nyomtam még a bőre alá - biztos, ami tuti. :) A hasüregbe egy félbevágott alma és egy diónyi gyömbér került a fűszerekkel együtt. Összekötöztem a lábait, fogvájóval összetűztem a bőrt a hasán és a nyakánál is, nehogy a melle kiszáradjon sülés közben. 
A sütőtál aljából sem sajnáltam a kacsazsírt, valamint mellé dobtam 6 fej fokhagymát (megmosva, de nem meghámozva). Lefedve 1 órát sült a 175°-os sütőben. Ekkor kiszedtem a csirke mellől a fokhagymafejeket (és egy kevés kacsazsírt) és még forrón meghámoztam. Teflonkezem van, mondtam már? :) 
A szárnyast közben visszatettem sülni 200°-ra, fedő nélkül. A vajpuhára megsült fokhagymát lassan extra szűz olíva olajjal kezdtem el pürésíteni, mintha majonézt készítenénk, először cseppenként, majd vékony sugárban. Kb. 1-1,5 dl belement, ekkor még a kisült kacsazsírból is kevertem bele, majd egy kis vízzel higítottam, kevés sóval és kakukkfűvel, valamint 1 ek. darált dióval készre kevertem. A végeredmény egy fantasztikusan krémes mártás, ami nem vadul fokhagymás! A csirke gyönyörűen megpirult, kisfiam dinsztelt káposztával ette, mi pedig héjában sült krumplival és persze a fokhagymás mártással bolondítottuk meg.. 

2010. november 21., vasárnap

Gluténmentes csíramálé

Sok jót olvastam a csíramáléról, szerettem volna kipróbálni, de nálunk a búza és effélék nem jöhetnek szóba, ezért megpróbálkoztam a gluténmentes variációval. (Ez a recept sajnos a diéta első szakaszaiban nem használható!)
Jó sok csíra kell hozzá - kb. 3 nagy marék-, természetesen gluténmentes magvakból (lucerna, görögszéna, brokkoli, vöröshere, retek, stb.), amire annyi tisztított vizet öntünk, amennyi ellepi. Ezt aztán botmixerrel teljesen összeturmixoljuk. Leszűrjük és a felfogott levet használjuk fel. A következő rész ismét opcionális, különböző "liszthelyettesítőket" mixelünk össze. Én instant hajdinakását, kölespelyhet és gesztenyelisztet használtam azonos arányban. Ehhez kevertem a leszűrt csírás levet úgy, hogy lágy nokedlitészta-sűrűségű legyen. Egy sütőformát kikentem kókuszzsírral és beleöntöttem a tésztát, majd 175 °-on 30 percig sütöttem. Lehet mézet vagy lekvárt kenni a tetejére, illetve sósan is enni. 

Magyar sushi :)

Tegnap a húgom japán napon volt, ez adta az inspirációt a mai előételhez. Persze nem az ízvilágában emlékeztet a szusira, hanem kinézetében. Algalap helyett spenótleveleket, a rizs helyett diót, a hal helyett sütőtököt használtam.
Egy kisebb sütőtök felét kockára vágtam, kevés kókuszzsíron puhára pároltam, miközben 3 ek. vizet tettem alá, sóztam és reszelt gyömbérrel ízesítettem. Aki nem olyan nagy barátja a gyömbérnek, mint én, kipróbálhatja más fűszerrel is, mint pl.: őrölt kömény v. szerecsendió. Az előzetesen 1 napig sós vízben áztatott, majd megszárított dióból (így eltűnnek az emésztést gátló enzimek és a keserű íz) 2 marékkal ledarálunk. A sütőtökből néhány kockát kiveszünk, a többit villával összenyomjuk és összekeverjük a diókrémmel. 
A spenót leveleket (10 dkg elég!) megmossuk, a vastag erét kiszedjük és kb. 10 mp-re forró vízbe tesszük (blansírozzuk), majd lecsepegtetjük. Egy folpack darabra szépen elrendezzük, hogy egymást fedjék és egy kb. 10x20 cm-es téglalapot kapjunk. Ha fűszerezni szeretnénk, most megtehetjük, pl. egy kis sóval és szerecsendióval. Rákenjük a diókrémet és a maradék tökkockákat a közepére helyezzük. A fólia segítségével feltekerjük és hűtőbe rakjuk, hogy dermedjen, mert úgy könnyebb szeletelni. Ebben az állapotban le is fagyaszthatjuk, majd karácsonykor csak előkapjuk és hipp-hopp, meg is van az előétel! :) Kis gyakorlással ennél szebbeket is lehet csinálni, mint ami most nekem összejött! :)

2010. november 18., csütörtök

A mi rántott húsunk sonkás - pirított fűszeres kelcsíkokkal


Többször kísérleteztem már, hogy az eredetihez hasonló rántott húst tudjak készíteni, de gluténmentes és lehetőleg a diétának megfelelő is legyen. Eddig nem sok sikerrel. De eddig nem volt gesztenylisztem! Most viszont a kiklopfolt és besózott hússzeleteket gesztenyelisztbe, tojásba (esetleg csak sárgájába is lehet!) és az instant hajdinakásába forgattam. (Mivel mi már 1,5 éve csináljuk a diétát, a hajdinát már óvatosan bevezettem. A diéta elején ez még nem ajánlott!) Kókuszzsírban sütöttem ki.
A köret is nagyon finom lett. Ehhez először szárazon megpirítottam fél kávéskanál köménymagot és egy kevés koriandermagot. Mikor már finoman illatozott, porcelánmozsárba tettem és összetörtem. Teljesen más íze lesz így! A serpenyőbe kacsazsírt tettem, erre ment a felcsíkozott kelkáposzta, amit kevés vízzel locsoltam meg és fedő alatt félpuhára pároltam. Majd házi, füstölt sonkacsíkokkal pírítottam össze és a végén adtam hozzá az összeaprított fűszereket. Kevés reszelt biocitrom héjával még pikánsabbá tettem.

(Update: NCM doktornő legújabb ajánlása szerint a gesztenyeliszt nem ajánlott az étrendben magas keményítőtartalma és az esetlegesen előforduló penészgombák miatt.)

2010. november 12., péntek

Márton napi libamell titkos fűszerekkel és kakukkfüves almazselével

Nos, van egy kis gond. A titkos fűszerek a címben igaz, annyira, hogy én sem tudom, milyen ízesítőkről van szó... Jó kis recept, mi? :) A helyzet az, hogy anyukámtól kaptam általa, saját kezűleg készített fűszerkeveréket, amibe a kertjében termett zöld fűszerek kerültek tengeri sóval. A pláne az, hogy már ő sem emlékszik pontosan, mit tett bele. Így néz ki:
Szóval ezzel a fűszerkeverékkel még tegnap este szépen bedörzsöltem a libamellet, ma pedig forró (nagyon forró) serpenyőben 3-3 percig sütöttem mindkét oldalát, majd fedőt tettem rá és lekapcsoltam a gázt. A serpenyőm nagyon nehéz, tehát jól tartja a hőt, így a pihentetés és a puhítás "egy füst alatt" megvolt negyed óra alatt.
Az almazselé is kicsit nagyképű cím, hiszen darabok is voltak benne, mint a képen is látszik, de az állaga stimmelt! :) A kockára vágott almát kevés vízzel és fűszerekkel (gyömbér, borókabogyó, szegfűszeg, kevés só) puhára pároltam. Közben 3 átlátszó zselatinlapot hideg vízbe áztattam, majd kinyomkodva az almához adtam (előtte kiszedtem a fűszerdarabkákat), és friss kakukkfűvel (még jobb a citromillatú kakukkfű, én is azt használtam!) fűszereztem. Kevés reszelt paradióval tettem még ízletesebbé. Tetszőleges formába tesszük és kihűtjük. Langyosan és hidegen is finom! A felszeletelt libamellel tálaljuk.

2010. november 10., szerda

Egy jó fej káposzta átváltozásai

Mondhatom, hogy nagyon jó fej volt, meg még biotermesztésű is, így aztán az ára elég húzós volt. De megérte! 3 féle kaja készült belőle, ebből az utóbbi idők egyik legsikeresebbje, annyira, hogy 3 tányérral evett belőle a kis Delikvens. Ez pedig nem volt más, mint a - sokak által utált - paradicsomos káposzta!
Bevallom, sokáig nekem sem volt a kedvencem, de eztán majd másképp lesz. :)
No, a fej káposzta fele tehát így végezte, egy negyedéből dinsztelt káposzta lett a sült kacsa mellé (kacsazsíron megfuttattam, miután lereszeltem és csak a végén adtam hozzá kevés sót, őrölt köményt és 1/2 kiskanál mézet), másik negyedéből pedig házilag savanyított finomság sikeredett.
A paradicsomos káposztához ujjnyi csíkokra vágtam és kevés vízzel és sóval feltettem főni a káposztát. Borsikafűvel (csombor) ízesítettem. Mellé dobtam 2 ujjnyi csíkokra vágott sertéshúst és majd' fél óra alatt majd' puhára főztem.
Ezalatt zsiradékban gesztenyelisztet pirítottam (ennek híján útifűmag héjjal sűrítenék) és saját eltevésű paradicsomlével öntöttem fel. A megfőtt káposztát és húst leszűrve ebbe helyeztem és kicsit még összerottyantottam. Nagyszerű íze és állaga lett.

2010. november 3., szerda

Lasagne - tészta nélkül

Ez a lasagne speciális, mint a mi diétánkban minden, de azért nagyon finom és sok féleképpen variálható, attól függően, mi található éppen otthon. A töltelék nálunk most apróra vágott padlizsán és maradék sült gidahusi keverékéből állt össze. A padlizsánt olaszos fűszerkeverékkel, fokhagymával és sóval fűszereztem és olívaolajon elősütöttem. A húst összevágtam (talán jobb lett volna ledarálni, de így is jó volt).
A sütőtál alját hajszálvékony szalonnaszeletekkel béleltem ki, majd erre a közepes méretű cukkiniből (hosszában) zöldséghámozóval vágott vékony szeleteket helyeztem. Erre jött a padlizsános, húsos töltelék, majd újra cukkinicsíkok, újra töltelék, egészen addig, míg a hozzávalók el nem fogytak. Közben a kezünkkel kicsit lenyomogatjuk. Önthetünk rá kedvünk szerint fűszerezett házi paradicsomszószt, nálam ez most elmaradt, enélkül is nagyon finom lett. A tetejére is szalonna szeleteket tettem. (Kezdők kedvéért: olaszos fűszerek a kakukkfű, oreganó, bazsalikom.)

2010. november 1., hétfő

Rémisztő tökös-mákos süti (glutén-, tej-, cukormentes)

A "hellóvín" őrületből mi sem maradhattunk ki, bár nem a szívem csücske ez az ünnep. A tök viszont finom és eléggé alapvető a mi diétánkban is, így összehoztam a mi rémisztő finomságunkat.
A sütnivaló tököt feldaraboltam és megsütöttem 190 fokon kb. 1 óra alatt. Majd megvártam, míg kissé kihűl. {Ezalatt pont ki tudtam szedni a kertben a dáliagumókat.} A tökből kb. 20 dkg-t villával összenyomtam, 2 tojás sárgáját, 12 dkg darált mákot adtam hozzá és 1 ek. olvasztott kókuszzsírt. (Valamint 1 ek. gesztenyelisztet, de ez el is hagyható, viszont az édességén és a texturáján is javít.) Pici fahéjjal ízesítettem, de más fűszerekkel is el tudom képzelni, pl. vanília, gyömbér, ánizs v. mézes fűszerkeverék. A tojások fehérjét habbá vertem, majd óvatosan a többihez kevertem. Szív alakú formákba töltöttem és 175°-os sütőben 25 percig sütöttem. (Mivel a tök finom édes volt, nem kellett bele semmi egyéb édesítő.)
A maradék sült tökből 2 kis korongot vágtam ki, paradió, 2 szem aszalt áfonya és a különös fények adták meg a fényképen látható rémisztő pofa végső formáját. :)