Már nem először sütöm meg ezt a lepényszerűséget, olyan egyszerű és finom, igaz, nem mindig sikerült "fotóképesre", no de kanállal is ki lehet enni a tepsiből, ha úgy adódik! ;) Most így készült: egy szép nagy és friss cukkinit meghámoztam, nagy lyukú reszelőn lereszeltem (magok is mehetnek bele, ha nem túl öreg!). Lemértem (!!): 1,3 kg volt, de kevesebb is elég. Jól besóztam, vágott kaporral és fokhagymával fűszereztem. Kicsit hagyjuk állni, majd szűrőbe téve lecsepegtetjük, ki is nyomkodjuk. (Én ezt kihagytam és nem volt jó ötlet - nehezebben sült át a lepény!) Kevertem hozzá 4 nagy tojás sárgáját, 1 ek. zsiradékot, kb. 8 ek. maglisztet (vegyesen is lehet: mandula-, kókusz-, tökmagliszt) és tojások habbá vert fehérjét. Alaposan kizsírozott és magliszttel megszórt tepsibe öntöttem és előmelegített sütőben 1 órát sütöttem. (Ha nagyon sül a teteje, vegyük lejjebb a lángot!) Langyosan vagy hidegen is kiváló!
Ezt a hosszú nevű ételt majdnem tovább tart leírni, mint elkészíteni! :) Ha valaki nyúlgerinchez jut, egyszer ki kell próbálni lefejteni a gerinc két oldaláról az ott található két kis húshengert! Igaz, nem lesz belőle óriási adag, de pár falat kedvéért is érdemes megpróbálni, annyira finom! A filéket tehát besózzuk és tetszés szerinti fűszerkeverékbe hempergetjük. (Már írtam többször a Kotányi-féle Pizza fűszerkeverékről, amit természetesen nem csak pizzához lehet felhasználni! Nagyon finom, és csak természetes alkotórészekből áll. Ez volt a reklám helye. :)) Forró zsiradékban (olívaolajat használtam) néhány perc alatt pirosra sütjük a hengereket, majd a lángot elzárva fedő alatt pihentetjük. Ezalatt felkarikázzuk a padlizsánt, megsózzuk (nem kell állni hagyni, meg levét leönteni!), majd apróra vágott friss bazsalikommal szórjuk meg. A húst kivesszük a serpenyőből, öntünk bele még olajat, majd a zöldségtallérok mindkét oldalát 2-3 percig sütjük. A húst felszeleteljük, a padlizsánnal váltakozva tányérra rakjuk. Meglocsoljuk a maradék olajjal és friss bazsalikommal díszítjük. Jó étvágyat! :)
Szinte látom magam előtt, ahogy néhányan megint felhúzzák a szemöldöküket: szegény gyereknek mit kellett már megint ennie.... :))) Hát igen, nehéz sora van. :P Most éppen folyami rákhoz jutottam, de boltban is lehet venni, nagy előnye, hogy ott már megtisztítva árulják. Ebből most felhasználtam 10-15 db-ot, valamint a maradék párolt zöldséget (sárgarépa, zöldborsó, brokkoli), főtt bébicéklát (legközelebb sült céklával csinálom!), és a gluténmentes kovászos uborkából 2 darabot. Mindent nagyjából egyforma kockákra vágtam, hozzákevertem a rákfarkakat, kevés fokhagymával, őrölt köménnyel ízesítettem, balzsamecettel pikánssá tettem, majd 1 nagy evőkanálnyi kókuszkrémet kevertem hozzá, hogy a gyönyörű színét még jobban kidobja! :) Saláta levélen, kaporvirággal díszítve tálaltam. Elfogyott. :)
Ez a kaja megint úgy készült, hogy nekiálltam és még nem tudtam, mi lesz belőle. :))) Szerencsére nem mákos tészta lett. :P Mikor elkészült, még akkor sem volt ötletem, milyen nevet adjak neki, elkezdtem hát nézegetni a recepteket a neten, így derült ki, hogy ez leginkább a provence-i csirkéhez hasonlít. A sertés apróhús adott volt (kb. 80 dkg), és azt is tudtam, hogy az öntöttvas lábosomban szeretném elkészíteni a sütőben sütve. Egy nagy hagymát megpucoltam és félbe, majd karikára vágtam, majd a házi, füstölt szalonnából vágtam 4 szeletet. A kertben összevadásztam a zöld fűszereket: kakukkfüvet, rozmaringot, bazsalikomot, zsályát, petrezselymet, morzsányi levendulát és kis darab új fokhagymát. A fűszereket apróra vágtam, a húst besóztam, majd mindent a tálba öntöttem, jól összekevertem. Öntöttem rá még 1 dl olívaolajat és 2 dl vörösbort. Lefedtem, a hideg sütőbe raktam és két órát közepes lángon sütöttem. Közben néha belekukkantottam, egyszer még egy kis vizet is öntöttem rá, mert úgy láttam, kevés a lé. A végére ez aztán elpárolgott, a hús omlós, de kissé meg is pirult. Zöldségkörettel (nem diétázóknak krumplival) és kovászos uborkával kiváló ebéd lett.
Egy gyorsan összedobható ajándékötletet osztok meg veletek, ha esetleg úgy járnátok, mint én, mikoris délután döbbentem rá, hogy az esti baráti összejövetelre nem készültem semmivel. {De az sem gond, ha "csak úgy", magának készíti el az ember... :)} Szóval a bodza-, akác-, citromfű-, rózsaszörp elkészítése után belevágtam a levendulaszörp gyártásába is, ha már ilyen szépen megnőtt tavaly óta a kedvenc bokrom.
Megjegyzem: eddig nem nagyon voltam oda a levendulás kajákért - csak néhányat kóstoltam, de azok túl tömények és olyan levakarhatatlan szappan-érzetűek voltak... Nem csináltam túl nagy mennyiséget, pont az előbbiek miatt. Fél liter vizet felforraltam és ráöntöttem 3 (azaz három) szál levendulavirágra. Hagytam kihűlni, majd 2-3 nagy evőkanálnyi mézet és ugyanennyi citromlevet adtam hozzá. Lehet is díszes üvegbe tölteni, egy szál virágocskát beledugni, hogy lássa az ajándékozott, hogy ez valóban AZ! :) Masnival és még két szál levendulával díszítettem. Jól behűtve, ízlés szerinti mennyiségű vízzel hígítva fogyasztjuk. Isteni! :) [Hűtőben 3 napig biztosan eláll - már ha el nem fogy addig!]
Előrebocsátom, ezt a fagyireceptet nem én találtam ki, több helyen is olvashattok róla, például itt írt róla Ági, itt pedig AntalVali. :) Azonban olyan isteni, hogy mindenképpen meg akartam osztani veletek! Ahogy én csináltam: Karikára vágott banán volt lefagyasztva a frigóban, 2 darab zutty az aprítóba + 2 marok friss málna + késhegynyi vaníliapor + 2 evőkanál kókuszkrém. Ennyi! Összeturmixoltam és már fogyasztható is volt, a maradék meg fagyasztható! :)
