Mennyei manna: zsályás nyúlmáj úrgombával

 Javában tart nálunk a gombaszezon, mint már írtam. Ennek jegyében (és mivel hétvégén nyúlhalál volt nálunk) készült ez a mennyei finomságú étel. 

1 fej hagymát zsiradékon megfonnyasztottam, rátettem a kisebb darabokra vágott nyúlmájakat (3 darabot) és egy kis csokornyi apróra vágott zsályát. Kb. 5 perc pirítás után ment bele a feldarabolt úrgomba (császárgalóca), ami fenséges ízt és színt adott neki. A sózást a végére időzítettem.

Sokat gondolkodtam, hogy mihez hasonlít az íze ennek a gombának és másnap, hidegen megkóstolva ugrott be: vaj íze van! Aztán később hallottam, hogy állítólag kirántva rántott sajt ízű. Majd legközelebb kipróbálom!

Színes halsaláta

Délelőtt Jamie Oliver készített egy színes tésztasalátát a tv-ben, amit elirigyeltem. Tekintve, hogy a tészta nálunk tilos, átvariáltam a recepjét.

Sárga és piros paradicsomot és uborkát felkockáztam, olívabogyót, snidlinget és bazsalikomot vágtam még hozzá. Kis kockára vágott pangasius halat a serpenyőben 3 összevágott szardellafilével kb. 2 percig sütöttem. Mikor már nem volt olyan forró, 2 ek. citromlevet és 3 ek. extra szűz olíva olajat öntöttem rá. Ezt az egészet aztán összekevertem a zöldségekkel. (Nem kell semmit sózni, mert a szardellafilé sós!)
Nagyon finom és látványos kaja lett belőle. 

Gombapapa kalapja szalonnás leveles kellel töltve

Leveles kelt ültettem tavasszal, piroslevelűt. Na, nem kell nagy mennyiségre gondolni, csak egy sornyit. Abból 4-5 db kelt ki, útközben elveszett 2-3, maradt 2 tő, amiből az egyiket a kecskék lelegelték, mikor Houdinit játszottak. Maradt 1, azaz egyetlen tő, aminek most leszüreteltem a leveleit.

Ebben a bejegyzésben írtam a gombatömegről, amiből most felhasználtam. Szép egyforma vargányakalapokat megsóztam, friss kakukkfűvel meghintettem és kevés olívaolajon elősütöttem abban a serpenyőben, amiben előzőleg a töltelék készült.

A töltelék: házi füstölt szalonna csíkokra vágva, majd a leveles kel csíkokra vágva, kevés zsiradékon párolva, pirítva. Egy fél kávéskanál útifű maghéj jól összefogta, de aki ehet, tehet bele tojást is. A gombakalapokat megtöltjük és pár percre grillben (vagy sütőben) megpirítjuk. 

Zsályás-citromos kolbászkák

Nagyon egyszerű és nagyon finom húsétel, mindenféle mesterséges adalékanyag nélkül. A lényege, hogy nagyon alaposan daráljuk át a húst, tekerős darálón minimum 2x, elektromossal pedig szinte pépesre! Vegyesen használtam sertés- és marhahúst. Ezenkívül csak sót, apróra vágott zsályalevelet, reszelt (bio) citromhéjat, pertezselymet és snidlinget gyúrtam bele. Kis kolbászkákat formáztam a masszából és folyamatosan rázogatva a (vastag aljú, teflon) sepenyőben szépen lassan megsütöttem. Zsályalevelekkel díszítettem.

Lencsecsíra

Az úgy volt, hogy először lencselevest akartam főzni (sikerült is!), amihez beáztattam "egy kis" lencsét. Másnapra  óriási mennyiségű duzzadt lencsével találtam magam szembe. Fele belekerült a levesbe (jó sűrű lett, leírás majd máskor), de még mindig nagyon sok maradt, amivel nem tudtam mit kezdeni, de kidobni nem volt szívem. Hagytam. Másnapra megjelentek a csírakezdemények. Ekkor jutott eszembe, hogy hiszen a lencsecsíra ehető, sőőőőt! :) Gittánál sok finomságról olvastam, gondoltam, nekem is sikerülhet... 3 nap után éreztem azt, hogy eljött az idő alkotni belőle. Először 2 marokkal beleszórtam az aprítógépbe, mellé ment (áztatott, szárított) napraforgómag, só, citromlé, petrezselyemlevél és 1 kk. útifű maghéj. Összeturmixoltam és egy finom krém kerekedett belőle. 

Ekkor eszembe jutott, hogy anyukám allergiás a napraforgómagra (is), ez neki nem lesz jó. Így egy újabb adag készült, ezúttal áztatott hajdina pehellyel, reszelt lilahagymával, a többi ugyanaz. Valamiért ennek jobb állaga lett, ezekből kis golyókat is tudtam csinálni:

A sült gidacomb mellé nagyon jó kis köret volt.

Apa gombázni ment...

...éééés talált! Hatalmas adag zsákmánnyal tért haza: több kiló vargánya, piruló galóca, galambica és a legnagyobb fogás: az úrgomba, vagy császár galóca. Olyan mint egy mesebeli szereplő! 

           

Nagyon ritka mifelénk, azt mondják az öregek, hogy aki ilyet talál, annak 4 éven belül hatalmas szerencséje lesz! Remélem, bejön! Ránk fér. 3 darabot talált egymás mellett, egy hatalmas, kifejlett példányt, egy közepest és egy éppen "születőt", ami úgy néz ki, mintha most bújna ki a tojásból.Remélem, jól látszik a képen: a narancssárga kalapjú az.

A többi vargányát is megpróbáltam egy képre összerakni, nem volt egyszerű feladat! :) 

                                   

Egész délutáni elfoglaltság volt a megtisztításuk, a feldarabolás. Egy része ment szárítani:

                                    

a többi összevágva a mélyhűtőbe, illetve most frissen töltve és egyéb módon fog elkészülni. Majd még lesz róla bejegyzésem, biztos vagyok benne...

"Mindenmentes" rondasüti

A rondasági versenyen biztos első helyezést érnék el vele. Na, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy ízre finom lett, a delikvens befalta az egészet (nyugodt délután!), pedig magam sem voltam biztos benne, miközben összeraktam... Nincs benne tojás, glutén, tej és cukor. És hogy mi van benne? :)

Egy kis cukkinit meghámoztam, kimagoztam és lereszeltem a reszelő nagy lyukán. 1 kk. útifűmaghéj került bele (tojáspótló), valamint 4 ek. kókuszliszt (tudom, nem mindennapi termék, de érdemes beszerezni, nagyon kiadós!!!), pici himalája só (mert az nem annyira sós ízű), egy vaníliarúd kikapart belseje, 1-2 ek. kókuszvíz (vagy kókusztej, esetleg sima víz), 3 db datolya (beáztatva, meghámozva, kimagozva) és 2 ek kókuszzsír. Ezt jól összegyúrtam, olyan linzertészta-jellegű állaga lett. Kis gombócokat gyúrtam belőle, amit ellapítottam, majd vastag aljú serpenyőben kis lángon, lassan sütöttem (inkább szárítottam). Nem lett kemény, inkább lágy, de finom az íze!