Cassoulet - avagy a macerás ételek királya

Ennek a posztnak a megírását is halogatom már egy ideje, de most nekiveselkedek. Érdekes, hogy az étel elkészítése sokkal macerásabb, azzal mégsem vártam ennyit... :)
Egy ideje már körvonalazódott bennem, hogy Karácsonykor kihagyom a töltött káposztát és helyette valami extrábbal lepem meg magunkat. És akkor szembe jött egy nagyon vicces poszt ezen a blogon: http://hommelette.blogspot.hu/2008/12/cassoulet.html (Vigyázat, elolvasni sem tart rövid ideig!)
A francia konyha mindig is a szívem csücskének számított, így hát felmértem az itthoni készleteket, tanulmányoztam egyéb szakirodalmat - majd beszereztem a hiányzó alapanyagokat. Megtudtam, hogy a cassoulet-ből (ejtsd: kásszulé) tájegységenként többfélét tartanak számon, amit én összehoztam, az nagyjából a toulouse-inak felel meg, bár abban bárányhús van. 

Következzen a húsok felsorolása, ami belekerült: 
- kacsacomb (ez volt egyedül bolti, a többi saját)
- fehérkolbász (leírás itt)
- füstölt csülök
- húsos szalonna
- gidapecsenye (gerinc melletti filé)

Az alapreceptnek nagyjából a harmadát vettem (tehát fél kiló bab, 1 liter húsleves, 1/2 csülök, 30 dkg kolbász, 30 dkg gidahús, 25 dkg szalonna, 30 dkg kacsahús, 1 kis üveg paradicsom, 3 dl fehérbor, 2 répa, 1 kis zeller, 1 kis hagyma - 3-4 szegfűszeggel, kis fej fokhagyma) - így pont belefért végül a 4 literes cserépedényembe. 
Mivel az eredeti oldalon remek fázisfotók vannak, nem írom le részletesen, legyen elég egy kép az alapanyagokról és a sütőbe való behelyezés előtt álló edényről: 

3 és fél órát sült a 150 fokos sütőben, közben néha lenyomogattam a megpirult részeket. A család véleménye egyhangúlag elismerő volt és mindenkinek ízlett. Igaz, hogy két napig készült (nem kellett rohannom vele - no meg nem is lehet), de mindenképpen megérte!
Ha van időtök, alapanyagotok, feltétlen próbáljátok ki, fantasztikusan ízletes!
Íme a végeredmény:

Mézes, kakukkfüves kacsamell filé gyömbéres sütőtökkel

Nagy szerencsémre ismét saját alapanyagokkal dolgozhattam. A kacsamell filét nem egyszerű jól elkészíteni, mert könnyen kiszáradhat (cipőtalp-effektus), vagy ellenkezőleg, túlságosan nyers (véres) marad.

Legalább 10 receptet elolvastam, és ebből alkottam meg a sajátomat. 

A kacsamelleket csontozás és a felesleges zsiradék levágása után a bőrös felén óvatosan bevagdossuk, hogy könnyebben kisüljön belőle a zsír, de azért még rajta maradjon. Lényeges, hogy sütés előtt a hús szobahőmérsékletű legyen, amit besózunk és kissé borsozunk. A sütőt kb. 200°-ra előmelegítjük. Egy evőkanál kacsazsírt felhevítünk egy serpenyőben a gázon és a bőrös felével lefelé beletesszük a filéket. Kb. 4-5 percig sütjük, de ez attól is függ, milyen vastag a hús. Megfordítjuk és így már csak fele annyi ideig pirosítjuk viszonylag nagy lángon. Innentől opcionálisan lehet ízesíteni. Én 1,5 dl rozmaringgal érlelt vörösbort, 1 kk. mézet, 1/2 kk. balzsamecetet és pár szál kakukkfüvet tettem rá és lefedve 12 percre tettem a forró sütőbe. Ezután kivéve pihentettem, de tálalás előtt még egyszer átpirítottam a bőrös felét, hogy ropogós legyen. A köret ezúttal a megpucolt és kockára vágott sütőtök volt, amit fedő alatt megpároltam, miközben reszelt gyömbérrel és sóval fűszereztem.