Paradicsomos vese újhagymás kelkáposztaágyon

Régen jelentkeztem új recepttel. Ez nem azért van, mert nem főzök, csak nehéz azért igazán újat (és blogba valót) összehozni. Most viszont úgy érzem, nem árt egy kicsit népszerűsíteni a belsőségeket.
A májon kívül nem nagyon szokás már belsőségeket készíteni, pedig színesíthetjük vele az étkezést, nem beszélve arról, hogy meglehetősen sok koleszterint tartalmaznak, ami a GAPS-betegeknek kifejezetten jó!!! [Nem az ételekben található koleszterintől lesz magas a "rossz" - LDL - szintje, de ez inkább más lapra tartozik. Ajánlom Szendi Gábor oldalát ebben a témában (is).]
Visszatérve a vesére: a legjobb, ha saját nevelésű, vagy bio gazdálkodótól vásárolt sertés alkatrészét vesszük. Megtisztítjuk, több vízben alaposan átmossuk, félbevágjuk.
Kuktában raktam fel főni 1 egész fej hagymával, néhány gerezd fokhagymával, őrölt köménnyel, sóval, borssal, kevés vízzel. Kb. 10 perc elég is volt neki, majd hagytam kihűlni. Egy fej hagymából pörköltalapot készítettem, melybe 3 evőkanál sűrített paradicsomot raktam + plusz egy kevés vizet, hogy mártás sűrűségű legyen. Néhányszor beforraltam (az elpárolgott vizet pótoltam), majd a hajszál vékony szeletekre vágott vesét hozzáadtam. Egy-két perc főzés után már kész is volt. 
A kelkáposztát megmostam, negyedeltem, a torzsáját kivágtam, majd vékony csíkokra metéltem. Egy harmadát beletettem egy lábosba, megsóztam, őrölt köménnyel, fokhagymaporral, karikára vágott újhagymával megszórtam, 1 dl vizet és 1 ek. olívaolajat öntöttem rá, majd még kétszer megismételtem mindezt a maradék kellel. Így biztosan mindenhol éri fűszer egyenletesen. Fedő alatt puhára pároltam, közben megszórtam kevés fekete köménnyel, az íze és a jótékony hatása miatt is. A főzés végén adtam hozzá kevés citromlevet és mézet.
Tálaláskor a kelkáposzta közepére raktam a veséből. 
Próbáljátok ki, nagyon finom - bár nem a legfotogénebb étel! :)

És bepárásodott optikával:

A mi rántott húsunk sonkás - pirított fűszeres kelcsíkokkal

Többször kísérleteztem már, hogy az eredetihez hasonló rántott húst tudjak készíteni, de gluténmentes és lehetőleg a diétának megfelelő is legyen. Eddig nem sok sikerrel. De eddig nem volt gesztenylisztem! Most viszont a kiklopfolt és besózott hússzeleteket gesztenyelisztbe, tojásba (esetleg csak sárgájába is lehet!) és az instant hajdinakásába forgattam. (Mivel mi már 1,5 éve csináljuk a diétát, a hajdinát már óvatosan bevezettem. A diéta elején ez még nem ajánlott!) Kókuszzsírban sütöttem ki.
A köret is nagyon finom lett. Ehhez először szárazon megpirítottam fél kávéskanál köménymagot és egy kevés koriandermagot. Mikor már finoman illatozott, porcelánmozsárba tettem és összetörtem. Teljesen más íze lesz így! A serpenyőbe kacsazsírt tettem, erre ment a felcsíkozott kelkáposzta, amit kevés vízzel locsoltam meg és fedő alatt félpuhára pároltam. Majd házi, füstölt sonkacsíkokkal pírítottam össze és a végén adtam hozzá az összeaprított fűszereket. Kevés reszelt biocitrom héjával még pikánsabbá tettem.

(Update: NCM doktornő legújabb ajánlása szerint a gesztenyeliszt nem ajánlott az étrendben magas keményítőtartalma és az esetlegesen előforduló penészgombák miatt.)

A Nyúlon túl: paprikás és tűzdelt comb

"s hogy nyulam-bulam elhalálozott,

lészen paprikás és sült is legott."

A verset a Nyúl halálára címmel írtam, ami ugyan még nincs kész, de a belőle készült fenséges étkek már igen.

A két combját félreraktam, a többi alkatrészt nagyjából egyforma, kis darabokra vágtam. 2 szép szelet házi, füstölt szalonnát felkockáztam, zsírjára sütöttem, majd megdinszteltem benne egy fej, apróra vágott hagymát. Ezután jött pár apró szemű paradicsom és 1 zöldpaprika összevágva, majd a tűzről lehúzott lábosba ment a pirospaprika. Kevés vízzel összeforraltam az alapot és ráraktam a húsdarabokat. Nagy lángon pirítottam össze, majd felengedtem vízzel és fedő alatt puhára pároltam, miközben ízesítettem sóval, őrölt köménnyel, borsikafűvel (bors helyett), 1 gerezd fokhagymával, 1 kicsi babérlevéllel és egy kevés majorannával. A Delikvens savanyú káposztával fogyasztotta, mi teljes kiőrlésű lisztből készült nokedlivel és természetesen tejföllel.

A két nyúlcombot megtűzdeltem szalonnával. Ha valaki még nem tett szert e hasznos kis szerkezetre, feltétlen szerezzen be egy spékelő tűt, mert az ilyen - egyébként száraz - húsokat fantasztikussá tudja tenni. Még kis fokhagymadarabokat és kakukkfűlevélkéket is dugdostam a husiba fúrt lukakba, majd az egészet fűszereztem sóval, szárított petrezselyemmel és lestyánnal. Kevés zsíron átforgattam és vizet öntve rá, nagyon lassan, fedő alatt pároltam 1,5 órán keresztül, addigra elpárolgott a víz és ilyen szép pirosra is sült. A párolt kelkáposzta remekül illett hozzá.

Dundika: szalonnás kelcsíkokkal tömött csirkemell

Köretnek indult a szalonnás kelkáposzta, aztán mégis a tanyasi csirke mellében végezte. :) Kevés liba(kacsa)zsíron apróra vágott szalonnát olvasztottam, ment mellé egy felkockázott hagyma, 2 gerezd fokhagyma, majd a nagyon vékony csíkokra vágott kelkáposzta. Fűszerként só, őrölt bors, őrölt köménymag került rá, valamint 1 dl víz. Nem kell teljesen puhára párolni a fedő alatt! Közben a csirke mellét és combját kicsontoztam, gyengéden kiveregettem, sóztam, borsoztam, majd a kelkáposztás cuccból jó evőkanálnyit raktam rá. Szépen feltekertem, fogvájóval megtűztem és ment vissza abba a serpenyőbe, ahol addig a kel puhult. Ez alá is öntöttem egy kevés vizet, 35-40 perc párolás után még kis színt pirítottam rá. A maradék kelkáposzta mégiscsak köret lett. Hidegen is kitűnően szelhető volt!