Mottó

"Az ételed legyen az orvosságod, az orvosságod legyen az ételed!"

2013. november 17., vasárnap

Répatorta

Azt hittem, már írtam répás süti receptet, de most keresgélve sem találtam a blogban - így hát pótolom. Már csak azért is, mert a mai, vasárnapi kényeztetés ez volt. 
Nem mértem mindent grammra pontosan (szokás szerint), de azért nagyjából megpróbálom leírni - remélem, sikerül, ha valaki ez alapján készíti el.

Hozzávalók: 30 dkg reszelt répa, 3 nagy tojás, 10 dkg darált dió (vagy mandula), 2 ek. egyéb magliszt, kb. 1 dl olvasztott zsiradék (nálam fele kókuszzsír, fele disznózsír volt),1 ek. xilit, 2 ek. méz, fél kiskanál fahéj, csipet vanília, csipet szódabikarbóna (elhagyható)
A tetejére: 1 ek. kakaóvaj, 2 ek. kókuszzsír, 2 ek. méz, 3 ek. kókuszreszelék, 1-1,5 dl kókuszkrém, vanília

Elkészítés: a reszelt répát alaposan kicsavarjuk [a levét megihatjuk! :)], a tojásokat ketté választjuk, a fehérjét csipet sóval habbá verjük, a sárgáját a mézzel, xilittel, a fűszerekkel felhabosítjuk, majd hozzáadjuk a zsiradékot is, és azzal is jól elmixeljük. Belerakjuk a répát, a diót és a maglisztet, majd óvatosan beleforgatjuk a habot. Kapcsos tortaformát kizsírozunk, belesimítjuk a masszát és előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük (tűpróba!). Kivéve a sütőből hagyjuk kihűlni, majd a formából kitesszük egy tálra.
Vízfürdőben felolvasztjuk a kakaóvajat és a kókuszzsírt, hozzáadjuk a mézet és a késhegynyi vaníliaport, a kókuszreszeléket és a kókuszkrémet (sűrű kókusztej). Alaposan összekeverjük és a tortára kenjük. Díszíthetjük aszalt gyümölccsel, én most fagyasztva szárított tőzegáfonyát szórtam rá. Hűtőbe téve megpróbáljuk megvárni, hogy a máz megdermedjen.... :)





2013. november 13., szerda

Kókuszos fehércsoki - kompromisszumok nélkül

Ééééésss igeeeeeen! Sikerült előállítanom megfelelő állagú, kinézetű és ízű csokit, ami teljes mértékben beleillik a diétába. Lehet persze, hogy az olvasók közül lesz olyan, akinek nem újdonság és hogy nem én fedeztem fel a "spanyol viaszt", de annyira örülök, hogy rögtön az első prototípus összejött. :)
A barna színű csoki nem jöhetett szóba, mert sem a kakaó, sem a karob nem megengedett a diétában - a magas keményítőtartalma miatt. Sikerült viszont bio kakaóvajhoz jutnom (például itt is rendelhetsz), úgyhogy egyenes út vezetett a fehér csokihoz. :) Az arányokat írom le, a mennyiség tetszés szerint növelhető.

Hozzávalók: 3 evőkanál kakaóvaj, 2 evőkanál kókuszzsír, 2 evőkanál méz, 4-5 evőkanál kókuszreszelék, késhegynyi vaníliapor (vagy egy vaníliarúd kikapart belseje)

Elkészítés: a kakaóvajat és a kókuszzsírt gőz felett felolvasztjuk. A kókuszreszeléket kávédarálón ledaráljuk. Minél apróbbra sikerül, annál selymesebb lesz majd a csoki, de enélkül is használható, főleg annak, aki rajong a kókuszdarabokért! :) A folyós zsiradékhoz hozzáadjuk a mézet, a vaníliát, a kókuszt és jól elkeverjük. Kenhető, de nem túl folyós masszának kell lennie. Legegyszerűbb szilikonos bonbonformába önteni, majd hűtőbe tenni. Kb. fél óra múlva már meg is köt, gond nélkül kiszedhető. Dekorálásnak és ízesítésnek többféle anyagot kipróbálhatunk, én most liofilizált (fagyasztással szárított) áfonyát használtam. A lényeg, hogy vizet ne tartalmazzon a hozzáadandó anyag, mert nem fog összeállni.
Kókusz helyett meg lehet próbálni darált mandulával is! 








2013. november 10., vasárnap

Aszalt körtés, pirított diós palacsinta

Voltatok már úgy, hogy egy íz jutott az eszetekbe és nem hagyott nyugodni? Így jártam én ezzel a mostani recepttel. A pirított dió ropogósságához gondoltam az aszalt körte krémességét társítani. Úgy tűnik, jó ötlet volt. :)

Hozzávalók: 2 tojás, 3 evőkanál magliszt, víz, olaj, 5 dkg dió, 5 dkg aszalt körte, vaníliapor

Elkészítés: a 2 tojást elkeverjük a késhegynyi vaníliaporral, hozzáadjuk a lisztet és annyi vizet, hogy sűrű palacsintatésztát kapjunk.Hozzákeverünk fél deci olajat és forró serpenyőben kicsi és vékony palacsintákat sütünk. Egymásra rakjuk őket, így megpuhulnak és könnyen fel tudjuk tekerni őket.
Az aszalt körtét felaprítjuk, a diót szárazon megpirítjuk egy serpenyőben. Késes aprítóba tesszük és morzsásra vágjuk. Hozzákeverünk 1 evőkanál vizet (esetleg kókusztejet), hogy krémes legyen. Ezzel töltjük meg a palacsintácskákat és minél előbb megesszük. :)))




2013. november 9., szombat

Müzliszelet

Körülbelül 2 hónapja láttam egy amerikai receptet, amit azon melegében ki is próbáltam. Akkor valamiért kimaradt a blogból, most viszont nem találom az eredeti weboldalt. [Ezúton is elnézést kérek az ötletgazdától, so sorry! :)]
Az az igazság, hogy nem lett a legtökéletesebb, mert bár ízre isteni finom, sőőőt abbahagyhatatlan volt, az állaga hagyott maga után kívánni valót, mert nem nagyon akart egyben maradni... Mindenesetre leírom, hogy csináltam, aztán majd még finomítom! :)

Hozzávalók: 1/3 csésze méz, 2 ek. kókuszliszt, 1 ek. mandulavaj (vagy dióvaj, esetleg kókuszzsír), 1 és 1/3 csésze dió, 1/2 csésze aszalt gyümölcs, 1 cs. kókuszpehely (nem reszelék!!), 2 kk. chiamag (opcionális)

Elkészítés: A mézet, a lisztet és a zsiradékot elkeverjük, hozzáadjuk a többi hozzávalót és sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk. Kb. 20-25 percig sütjük 160 fokon (előmelegített sütőben). Hagyjuk kihűlni, próbáljuk meg felvágni, vagy egyszerűen csak törjünk belőle. :)


2013. november 8., péntek

Kínai kaja - szénhidrátmentes tésztából

Ritkán szoktam konkrét dolgot reklámozni itt a blogon, most azonban szembe jött velem egy nagyon ígéretes és jól használható termék. A szénhidrátmentes tésztát a bioboltban láttam meg és egyből a kipróbálás mellett döntöttem. Természetesen nem fogunk minden nap ilyet enni, de hébe-hóba változatossá teheti az étkezéseket.
A tészta alapjául szolgáló konjak nevű növény csak nekünk újdonság, Ázsiában több ezer éve használják. Nem tartalmaz zsírt, cukrot, keményítőt, vagy fehérjét, hanem legfontosabb alkotóeleme a glükomannán – a növény vízben oldódó élelmi rostjai, mely képes saját tömegének akár háromszázszorosát is megkötni. Ezért a NoCarbNoodle 100 gr kész tésztában alig 4 gr liszt van, aminek a tápanyag tartalma igen elenyésző. További részletek itt.

Az sem elhanyagolható, hogy a tészta már szinte készen van, mikor megvesszük, csak jól át kell öblíteni és 1 percet főzni és máris használható. Most kínai módra készítettem el, kissé magyarítva. :)
Kevés házi sonkát pirítottam a wokban, majd kiszedtem, és a kisült zsírban sütöttem meg a gyufaszálra (julienre) vágott sárgarépát, karalábét, zellert, újhagymát. Közben fűszereztem gyömbérrel, fokhagymával, mézzel és kevés kókuszecettel. (Sózni nem kellett, mert a szalonna sós volt, szójaszószt nem használhatunk, mert az étrendben nem ajánlott.) Néhány kocka ananászt dobtam hozzá, és a tésztát a sonkacsíkokkal. Egy percig még együtt pirítottam és máris tálalható volt. Nagyon bejött a Delikvensnek! :)


2013. november 2., szombat

Diós keksz

Karácsony közeledtével (bizony!!) újabb szerkentyűkkel, eszközökkel bővítettem konyhám amúgy sem kicsi felszereltségét, amiket persze rögtön ki is kellett próbálnom. Az egyik újdonságom a süti nyomda, amire már régóta fájt a fogam. :) Kerestem is gyorsan egy használható receptet, hogy felavathassam. Pocak Pannánál találtam az eredetit, de mivel mandula nem volt itthon, ezért kipróbáltam dióval. Nagyon tudom ajánlani! :)

Hozzávalók: 10 dkg + 15 dkg dió, 10 dkg kókuszreszelék, 10 dkg méz, késhegynyi vaníliapor (vagy egy rúd kikapart belseje), 2 tojás

Elkészítés: a 10 dkg diót aprítóba tettem és 10 perc (tényleg!!) alatt dióvajjá őröltem. (Közben néha leállítottam a gépet, a faláról lekapartam az odaragadt részeket és picit pihentettem a motort, nehogy tönkre menjen.) A másik, 15 dkg diót sima darálón ledaráltam. Minden hozzávalót összekevertem egy tálban, majd golyókat formáztam belőle. A sütinyomdával kissé szétnyomtam a golyókat és előmelegített sütőbe tettem egy sütőlapon. 175 fokon (alsó-felső sütés, nem légkeveréses) 10-12 percig sütöttem. Mikor kivettem kicsit még lágy volt, de aztán kissé megkeményedett - viszont omlós maradt. Próbasütésnek pont jó lett! :)








Napsütés a tányéron: karfiol curry

Mikor kint borús az idő, hagyjuk, hogy kisüssön a Nap a konyhában! :) Nem mondom, kell egy kis merészség elkészíteni ezt az ételt, mi azonban nagyon szeretjük a "finomított" indiai ízeket. 
Vigyázz, ha egyszer rákapsz, nem szabadulsz! :)

Hozzávalók: főtt zöldségek (akár maradék is jó, de karfiol legyen benne), 1 közepes hagyma, fűszerek: fokhagyma, gyömbér, kurkuma, curry, római kömény, koriander, szecsuáni bors, fél marék mazsola, 1 kiskanál ecet, 1,5 dl kókuszkrém, só, zsiradék

Elkészítés: a hagymát megpucoljuk, felkockázzuk. 2 evőkanálnyi zsiradékon (én most kókuszzsírt és olajat is), csipet sóval fedő alatt üvegesre pároljuk. Jöhetnek bele a fűszerek. (Az egyszerűség kedvéért most mindenből porrá őröltet használtam, de lehet friss, reszelt fokhagymát és gyömbért is.) A mennyiségekre vonatkozóan irányadóként azt mondhatom, hogy mindenből 1 késhegynyit tettem, kivéve a curryt, mert abból egy mokkáskanálnyi került bele, de ezt mindenkinek magának kell kikísérleteznie. Pici vizet öntünk rá, majd a (kókusz)ecetet, a mazsolát és a kókuszkrémet is hozzáadjuk. Kissé összeforraljuk, hogy egy szép kis mártás kerekedjen belőle. Végül beletesszük a főtt zöldségeket (az enyémbe most karfiol, karalábé és egy kevés sárgarépa került), összeforraljuk, közben megsózzuk ízlés szerint, majd friss petrezselyemmel (esetleg korianderzölddel) megszórjuk és tálaljuk. Önmagában is finom, de felturbózhatjuk pirított szezámmaggal, főtt tojással vagy sült hússal.
Jó étvágyat!