Mottó

"Az ételed legyen az orvosságod, az orvosságod legyen az ételed!"

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: méz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: méz. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. szeptember 18., csütörtök

Málnás muffin fekete ribiszke liszttel

A muffin az egyik legkönnyebben elkészíthető sütiféle, még paleo-jellegű alapanyagokból is (főleg, ha használhatunk tojást!), itt a blogomon is többfélét lehet találni.
Ez egy újabb variáció, egy új hozzávalóval. Kipróbáltam ugyanis a fekete ribiszke lisztet.
"A fekete ribiszke különlegessége, hogy minden más piros bogyós gyümölcsnél magasabb arányban tartalmazza az úgynevezett anthocianidin flavonoidokat (a gyümölcs 100 grammja csak antocián-származékokból több, mint 500 mg-ot tartalmaz). Ezek tulajdonképpen olyan festékanyagok, melyeket antioxidánsként termel a növény, hogy biztosítsa magának a kórokozók elleni sejtvédelmet. Ugyanígy, a fekete ribiszke bevitelével az emberi test számára is kiváló antioxidáns forrásról beszélhetünk, rendszeres fogyasztásával természetes védelmet biztosíthatunk szervezetünk számára a káros hatásokkal szemben.
Ezen kívül a fekete ribiszke héjában található bizonyos ballaszt anyagok jótékony módon hatnak az emésztő szervek mérgektől való megtisztulására is, ezúton pedig a megfelelő bélflóra kialakulására. Magas csersav tartalma továbbá természetes módon képes szabályozni a gyomor működését.
A liszt készítése során első lépésként kipréselik a gyümölcs levét, majd a kapott folyadékmentesített gyümölcshúst héjával együtt megszárítják, végül pedig liszt finomságúra őrlik. Ezzel a módszerrel tulajdonképpen az előállított liszt cukortartalma erősen lecsökken, a benne található hasznos hatóanyagok azonban teljes egészükben megmaradnak." (Idézet innen.)

A zacskóban lévő őrlemény hihetetlenül szép, mélybordós - lilás színű, reméltem, hogy sütés után is megmarad, de hát sajnos nem... A muffin kettévágva kissé indigós színt kapott, ami ugyan futurisztikus jelleget ad neki, ám az íze nagyon finom. :)
A recept a szokásos muffinrecept volt (mint pl. ez), csak két púpozott kiskanálnyit tettem hozzá a fekete ribiszkéből és friss málnával dúsítottam.



2014. július 5., szombat

Kakukkfüves - mézes - málnaecetes sárgarépa májjal

Ebben a receptben a köret a főszereplő, azért is vettem előre a címben. Saját, apró répákból készült, három féle fajtából. Persze lehet normál méretűből is készíteni, akkor 1-2 cm-es darabokra kell felvágni. 
2 evőkanálnyi olajat melegítettem, ebbe került az előkészített répa. Megsóztam, lehetnyi őrölt gyömbérrel megszórtam és kb. fél deci vizet öntöttem rá, fedő alatt pároltam kb. 10 percet. Közben többször ránéztem, megkevertem és pótoltam az elpárolgott vizet. Mikor már majdnem megpuhult, egy kiskanál mézet, két kanál málnaecetet (ez szintén saját, ha nincs, lehet helyette jó minőségű balzsamecetet használni) és a kakukkfű levélkéket adtam hozzá. Pár percig együtt pirítottam, majd tányérra raktam. A serpenyőben maradt olajhoz még öntöttem egy kicsit és ebbe került a máj. (Ez most nyúlmáj volt, de lehet használni bármilyen mást is, csak a sertés és marhamájat nem sózzuk, csak a végén.) Pár perc alatt megpirultak a szeletek és már mehetett is a főszereplő mellé a tányérra. Kár, hogy illatot nem tudok csatolni! :) 


2014. június 30., hétfő

Tökéletes nyári ebéd: málnakrémleves, grillezett nyakpecsenye cukkinivel

Természetesen a "tökéletes" jelző erősen szubjektív a címben, talán ki kellene egészíteni azzal: nálunk. :) Vasárnap ide vagy oda, most kihagytam a szokásos húslevest és szinte mindent a teraszon csináltam, tekintettel a nagy melegre. 

A nyakpecsenyét nem túl vékonyan felszeleteltem és saját készítésű pácba raktam, amiben a következő volt: (bio, hidegen sajtolt) napraforgó és olívaolaj, őrölt kömény, fokhagymapor, házi paprikakrém, kapribogyó és annak ecetes leve, só, bors. Ezzel alaposan meglocsoltam a húst és félreraktam. A cukkinit felszeleteltem és picit besóztam. 
Közben a leveshez két nagy marék málnát megmostam, 1 dl vízzel pépesítettem, majd szűrőn átpasszíroztam, hogy a magok ne kerüljenek bele. Volt egy fél ízetlen sárgadinnyém, ezt meghámoztam, felkockáztam és a málnavelővel együtt került a turmixba. Tettem még bele 3 ek. kókuszkrémet, kevés vizet, késhegynyi vaníliaport és őrölt gyömbért, egy evőkanál mézet. Magas fokozaton krémesítettem és ment a hűtőbe tálalásig.
Az elektromos grillen először a hússzeleteket kezdtem el sütni, majd félbe vágott hagymát raktam mellé, végül a legvégén a cukkinit - ennek tényleg csak pár perc kellett. Amíg a sütögetés zajlott, bekanalaztuk a hideg málnakrémlevest (pirított mandula vagy kesudió finom levesbetétnek!!), majd mindenki megelégedésére a másodikat is. :)







2013. december 19., csütörtök

Kókuszos habcsók

A legegyszerűbb édességek egyike és többféle módon variálható. A lényege persze a jó keményre felvert tojásfehérje, amihez kevés mézet teszünk (esetleg más édesítőt: xylitet vagy datolyapürét). Ezzel is még tovább verjük, pár csepp citromlétől pedig még szép fényt is kap. Nagy mozdulatokkal belekeverjük az aktuális ízesítőt, most pl. kókuszreszeléket. De tehetünk hozzá darált diót / mandulát / mogyorót / házi lekvárt / mézeskalács-fűszert / vaníliaport /chiamagot ... stb.
Tölthetjük csillagcsőrős habzsákba is és szép mintákat nyomhatunk a sütőlapra, vagy csak kiskanállal diónyi halmokat. Előmelegített, nem túl forró sütőben inkább csak szárítjuk, mint sütjük. Ha nagyon barnulna, vegyük lejjebb a hőfokot! Frissen a legjobb, később már megpuhul, összeesik. 



2013. november 17., vasárnap

Répatorta

Azt hittem, már írtam répás süti receptet, de most keresgélve sem találtam a blogban - így hát pótolom. Már csak azért is, mert a mai, vasárnapi kényeztetés ez volt. 
Nem mértem mindent grammra pontosan (szokás szerint), de azért nagyjából megpróbálom leírni - remélem, sikerül, ha valaki ez alapján készíti el.

Hozzávalók: 30 dkg reszelt répa, 3 nagy tojás, 10 dkg darált dió (vagy mandula), 2 ek. egyéb magliszt, kb. 1 dl olvasztott zsiradék (nálam fele kókuszzsír, fele disznózsír volt),1 ek. xilit, 2 ek. méz, fél kiskanál fahéj, csipet vanília, csipet szódabikarbóna (elhagyható)
A tetejére: 1 ek. kakaóvaj, 2 ek. kókuszzsír, 2 ek. méz, 3 ek. kókuszreszelék, 1-1,5 dl kókuszkrém, vanília

Elkészítés: a reszelt répát alaposan kicsavarjuk [a levét megihatjuk! :)], a tojásokat ketté választjuk, a fehérjét csipet sóval habbá verjük, a sárgáját a mézzel, xilittel, a fűszerekkel felhabosítjuk, majd hozzáadjuk a zsiradékot is, és azzal is jól elmixeljük. Belerakjuk a répát, a diót és a maglisztet, majd óvatosan beleforgatjuk a habot. Kapcsos tortaformát kizsírozunk, belesimítjuk a masszát és előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük (tűpróba!). Kivéve a sütőből hagyjuk kihűlni, majd a formából kitesszük egy tálra.
Vízfürdőben felolvasztjuk a kakaóvajat és a kókuszzsírt, hozzáadjuk a mézet és a késhegynyi vaníliaport, a kókuszreszeléket és a kókuszkrémet (sűrű kókusztej). Alaposan összekeverjük és a tortára kenjük. Díszíthetjük aszalt gyümölccsel, én most fagyasztva szárított tőzegáfonyát szórtam rá. Hűtőbe téve megpróbáljuk megvárni, hogy a máz megdermedjen.... :)





2013. november 9., szombat

Müzliszelet

Körülbelül 2 hónapja láttam egy amerikai receptet, amit azon melegében ki is próbáltam. Akkor valamiért kimaradt a blogból, most viszont nem találom az eredeti weboldalt. [Ezúton is elnézést kérek az ötletgazdától, so sorry! :)]
Az az igazság, hogy nem lett a legtökéletesebb, mert bár ízre isteni finom, sőőőt abbahagyhatatlan volt, az állaga hagyott maga után kívánni valót, mert nem nagyon akart egyben maradni... Mindenesetre leírom, hogy csináltam, aztán majd még finomítom! :)

Hozzávalók: 1/3 csésze méz, 2 ek. kókuszliszt, 1 ek. mandulavaj (vagy dióvaj, esetleg kókuszzsír), 1 és 1/3 csésze dió, 1/2 csésze aszalt gyümölcs, 1 cs. kókuszpehely (nem reszelék!!), 2 kk. chiamag (opcionális)

Elkészítés: A mézet, a lisztet és a zsiradékot elkeverjük, hozzáadjuk a többi hozzávalót és sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk. Kb. 20-25 percig sütjük 160 fokon (előmelegített sütőben). Hagyjuk kihűlni, próbáljuk meg felvágni, vagy egyszerűen csak törjünk belőle. :)


2013. november 2., szombat

Diós keksz

Karácsony közeledtével (bizony!!) újabb szerkentyűkkel, eszközökkel bővítettem konyhám amúgy sem kicsi felszereltségét, amiket persze rögtön ki is kellett próbálnom. Az egyik újdonságom a süti nyomda, amire már régóta fájt a fogam. :) Kerestem is gyorsan egy használható receptet, hogy felavathassam. Pocak Pannánál találtam az eredetit, de mivel mandula nem volt itthon, ezért kipróbáltam dióval. Nagyon tudom ajánlani! :)

Hozzávalók: 10 dkg + 15 dkg dió, 10 dkg kókuszreszelék, 10 dkg méz, késhegynyi vaníliapor (vagy egy rúd kikapart belseje), 2 tojás

Elkészítés: a 10 dkg diót aprítóba tettem és 10 perc (tényleg!!) alatt dióvajjá őröltem. (Közben néha leállítottam a gépet, a faláról lekapartam az odaragadt részeket és picit pihentettem a motort, nehogy tönkre menjen.) A másik, 15 dkg diót sima darálón ledaráltam. Minden hozzávalót összekevertem egy tálban, majd golyókat formáztam belőle. A sütinyomdával kissé szétnyomtam a golyókat és előmelegített sütőbe tettem egy sütőlapon. 175 fokon (alsó-felső sütés, nem légkeveréses) 10-12 percig sütöttem. Mikor kivettem kicsit még lágy volt, de aztán kissé megkeményedett - viszont omlós maradt. Próbasütésnek pont jó lett! :)








2013. augusztus 31., szombat

Elronthatatlan köleslepény (mindenmentes!)

A sok keresztbelinkelésnek köszönhetően nehezen, de talán eljutottam az eredeti receptközlőhöz: innen való. Köszönöm, Dulmina! :)
Hihetetlennek hangzik, de igaz: teljesen vegán (nincs benne se tojás, se tej-, se lisztféle, még cukor sem!), a világ legegyszerűbb "süteménye" és mégis finom! :) Kétbalkezesek is elkezdhetik! :))

Én így készítettem: 1 kis bögre kölest alaposan (4-5 váltott vízben, míg teljesen tiszta lesz!!) megmostam, egy kis, kiolajozott tepsiben elterítettem. Tetejére egy nagy alma ment szeletelve és egy marék mazsola. (Nem volt itthon banán). Megszórtam egy kevés fahéjjal. Két bögre vizet öntöttem rá abból, amiben a kölest mértem ki, de előtte elkevertem benne egy evőkanálnyi mézet. (Nem kell megijedni, úszik az egész, de majd a köles felszívja! :))
Hideg sütőbe tettem, 200 fokra, fél órára. Mikor kihűlt, akkor lehetett szépen szeletelni. Egy kis sűrű kókuszkrém a tetején jól mutathat és finom is - de ez sajnos csak a fotózás után jutott eszembe. :)
(Megjegyzés: a köles a diéta elején nem, csak a későbbi szakaszban használható alapanyag!)





2013. augusztus 30., péntek

Illatos sült csirke grillezett cikóriával

Kezdem a végéről: a cikória nem egy túlságosan népszerű és olcsó zöldség, azonban, ha "utunkba kerül", nem érdemes kitérni előle - egy próbát megér! :) Én is így tettem, mikor hirtelen cikória-akció közepén találtam magam! :))) Tudni kell róla, hogy alapból van egy kis kesernyés íze, de akadnak olyan megátalkodottak (mint pl. én), akik kimondottan szeretik az ilyet, amúgy pedig sütéssel és fűszerezéssel ez jelentősen csökkenthető. A gyerek is jóízűen megette. :)
A cikória külső, kissé fonnyadt leveleit leszedve a zöldséget megmostam, majd kettévágtam. Megsóztam, majd az ujjammal bekentem a vágott felületét mézzel. Erre citromlevet és olíva olajat csepegtettem. Így ment a grillsütőbe kb. 25 percre.
Az illatos csirkéhez a combokat besóztam, egy fél (bio!) citrom héját ráreszeltem, erre is kentem egy leheletnyi mézet, apróra vágott (friss) bazsalikommal szórtam meg és még egy löttyintésnyi illatos fehérbor is került rá. Olívaolajon, fedő alatt kezdtem el párolni, majd hagytam kissé megpirulni.
Tálaláskor még megszórtam friss bazsalikommal és megöntöztem a kisült szafttal. Remek volt! :)



2013. július 6., szombat

Nyári ajándékötlet - levendulaszörp

Egy gyorsan összedobható ajándékötletet osztok meg veletek, ha esetleg úgy járnátok, mint én, mikoris délután döbbentem rá, hogy az esti baráti összejövetelre nem készültem semmivel. {De az sem gond, ha "csak úgy", magának készíti el az ember... :)}
Szóval a bodza-, akác-, citromfű-, rózsaszörp elkészítése után belevágtam a levendulaszörp gyártásába is, ha már ilyen szépen megnőtt tavaly óta a kedvenc bokrom. 



Megjegyzem: eddig nem nagyon voltam oda a levendulás kajákért - csak néhányat kóstoltam, de azok túl tömények és olyan levakarhatatlan szappan-érzetűek voltak...

Nem csináltam túl nagy mennyiséget, pont az előbbiek miatt. Fél liter vizet felforraltam és ráöntöttem 3 (azaz három) szál levendulavirágra. Hagytam kihűlni, majd 2-3 nagy evőkanálnyi mézet és ugyanennyi citromlevet adtam hozzá.
Lehet is díszes üvegbe tölteni, egy szál virágocskát beledugni, hogy lássa az ajándékozott, hogy ez valóban AZ! :)

Masnival és még két szál levendulával díszítettem.
Jól behűtve, ízlés szerinti mennyiségű vízzel hígítva fogyasztjuk. Isteni! :)
[Hűtőben 3 napig biztosan eláll - már ha el nem fogy addig!]


2013. március 31., vasárnap

Húsvéti menü: karamellizált, rozmaringos körte sonkaköntösben; céklaleves spenótos piskótával; tavaszi töltött jércemell majonézes salátával

A húsvéti menünek csak azt a részét írom le, amit a diéta szerint készítettem. 
Az előételnél tettem egy kis engedményt, ugyanis nem nagyon ajánlatos a húsfélét (nyers) gyümölccsel párosítani. Most azonban a körtéket kissé megpároltam, méghozzá úgy, hogy kevés olívaolajon 2 kis szál rozmaringágat megpirítottam, majd mézet és citromlevet adtam hozzá, ebbe raktam a negyedelt, kicsumázott körtéket. Pár percig pirítottam - pároltam, majd kiszedtem és hűlni hagytam. Jó minőségű serrano sonkába tekertem egyenként és zöldsalátás ágyon tálaltam, amit petrezselymes-citromos-olívaolajos öntettel locsoltam meg.


A leveshez sült céklát használtam (a fagyasztóból vettem elő, már írtam róla itt), húslevessel öntöttem fel, majd botmixerrel pürésítettem. Innentől opcionális, mert lehet sűríteni kevés magliszttel és joghurttal v. kefírrel megbolondítani, de anélkül is finom. Levesbetétként spenótos piskótát sütöttem: 4 tojás fehérjét és két sárgáját használtam hozzá, mert most így adódtak ki a maradékok. Külön-külön felvertem őket, majd a sárgájához adtam a lecsepegtetett spenótkrémet, megsóztam, fokhagymával, őrölt köménnyel és kevés medvehagymával fűszereztem. Ment még bele 2 ek. amaránt liszt, majd a fehérjével óvatosan összeforgattam. Egy sütőlapon 1 cm vastagon elterítettem és 15 perc alatt megsütöttem a 175°-os sütőben. Mikor kicsit kihűlt, csíkokra vágtam és csigába tekertem fel - de lehet virág, csillag v. egyéb formát is kiszúrni vagy csak simán kockára vágni. Még megszórtam pirított tökmaggal és kevés kefírben elkevert reszelt tormával. Sajnos a kép nem adja vissza a fantasztikusan szép színét...


A főételhez a fiatal jércemelleket kicsontoztam, óvatosan bemetszettem (hogy azért egyben maradjon) és a két fél részből ki is vágtam kis húsdarabokat, hogy legyen helye a tölteléknek. Kissé megsóztam, megborsoztam.
Megpároltam kevés zöldborsót, csíkokra vágott sárgarépával. Mikor kissé kihűlt, apróra vágott főtt sonkát és újhagymát adtam hozzá, majd 1 egész nyers tojást - hogy összefogja. Ezzel töltöttem meg a melleket, amiket fogvájókkal tűztem össze, de össze is lehet varrni tűvel, fehér cérnával. Kevés zsiradékot, szalonnát, fehérbort és vizet tettem a hús alá, így sült kb. 1,5 órát lefedve. Végül fedő nélkül 10 percet pirítottam. (Vigyázni kell, mert itt lehet kiszárítani - és az már nem jó!)
A körethez előző nap megpároltam a zöldségeket (fehér-, sárgarépa, zöldborsó, zellerszár), majd 1 almát, 2 uborkát és egy kis kaliforniai paprikát kockáztam bele. 2 tojássárgájából majonézt készítettem, úgy, hogy 1 dl. olívaolajhoz olvasztott kókuszzsírt és libazsírt tettem és először csak cseppenként adtam a folytonosan kevert sárgájához. Mikor felvette az összes zsiradékot egy szép krémes massza volt, amihez 2 kiskanál mustárt, 1 kiskanál mézet, citromlevet, sót és fehérborsot adtam. Közben a zselatinlapot húslevesbe áztattam (5 lapot kb. 4 dl folyadékba), kissé felmelegítettem és a majonézhez adtam. Ezt kevertem a zöldségekhez, majd kis formákba adagoltam, hidegre tettem és hagytam megszilárdulni. Így tejföl nélkül is élvezhető majonézes salátát sikerült összehozni.


Kellemes ünnepeket mindenkinek! :)



2013. február 19., kedd

Tonkababos panna cotta (kókusztejből), vaníliás barackvelővel

Előre is elnézést kérek azoktól, akiknek "kínai" a cím, de hát ennek ugye ez a neve. És én ma tonkababot kaptam, ami már régi vágyam volt, hogy végre én is kipróbálhassam, szaglászhassam, ízlelhessem! Tényleg olyan fantasztikus és leírhatatlanul vegyes vaníliás-mandulás-fahéjas-szegfűszeges illata és íze van, ahogy olvastam. Itt írnak róla bővebben, és már itthon is kapható néhány helyen. Nem olcsó, viszont sokáig elég, mert intenzív íze miatt csak kevés kell belőle - úgy kell reszelni, mint a szerecsendiót.
A panna cottát talán már többen ismerik, de sajnos eredeti formájában (mivel tejet tartalmaz) mi nem fogyaszthatjuk. Gondoltam azonban, hogy itt az ideje elkészíteni kókusztejből. 
A már bevált kókuszkrémből egy kis doboznyit feltettem melegedni, miközben beáztattam hideg vízbe 3 lap zselatint. Nem kell felforralni, de jó meleg legyen. Ehhez adtam kb. fél dl vizet, 1 kiskanál kókuszzsírt, 1 kiskanál xilitet, késhegynyi vaníliaport és egy tonkabab harmadát reszelve. Kézi mixerrel kicsit kevergettem, hogy szép homogén legyen. A zselatinlapokat kicsavartam és a krémhez adtam. Mikor jól felolvadtak és elkeveredtek, hideg vízzel kiöblített kis tálkákba öntöttem és hűlni hagytam, majd hűtőbe tettem jó két órára. Közben elkészítettem a barackvelőt, amit fagyasztott gyümölcsből csináltam. 7-8 db felezett barackhoz adtam 1 kiskanál mézet, 1 ek. sültalma pépet (ez el is hagyható), pici citromlevet, valamit vaníliaport. Összeturmixoltam még fagyosan (egyébként ez így nyáron kiváló fagyialap lesz!) és szintén hűtőbe tettem. 
Tálaláskor a barackvelőre került a panna cotta. Jó étvágyat! :)



2013. február 9., szombat

Express nasi: diós korong

Egy gyorsan elkészíthető finomságot írok le, bár több hasonló van már a blogban, de mégis van benne egy kis újdonság is. Például, hogy most részletezem a hozzávalókat:

3 tojásfehérje
1 tojássárgája
1 ek. méz vagy xilit (esetleg késhegynyi stevia)
6 púpos evőkanál darált dió
1 csipet só
1 csipet reszelt (bio) citromhéj
kókuszzsír

A sütőt előmelegítjük 150 fokra. A tojások fehérjét habbá verjük egy csipet sóval, majd belekeverjük az édesítőt és a citromhéjat. A darált diót egy másik tálban összekeverjük az 1 tojássárgájával, majd apránként hozzáadjuk a habot és jól elkeverjük. (Most nem kell óvatosan, nem baj, ha összetörik a hab!)
Egy sütőlapot vékonyan kikenünk kókuszzsírral. Egy kis, kerek forma segítségével kb. 1cm magas


korongokat formázunk a masszából, majd a forró sütőbe rakjuk. 12 perc alatt kész. 


Tálra szedjük és kihűtjük. Kettesével össze is ragaszthatjuk őket lekvárral, kókuszkrémmel, vagy gyümölccsel, de anélkül is nagyon finom!


2013. január 31., csütörtök

Diós céklás torta

Nemrégiben láttam egy rózsaszín tésztájú sütiről képet és egyből megihletett, gondoltam, én is összehozok valami hasonlót. Persze a mesterséges színezék szóba sem jöhet nálunk, az elképzelés az volt, hogy egyszerűen céklával fogom színezni. Hát ahogy azt Móricka elképzeli......
Holnap farsang lesz a suliban, pont megfelelő alkalom kínálkozott egy jópofa süti kipróbálásához. Először elmondom, hogyan nem sikerült a rózsaszín tészta. :)
Fél kiló bébicéklát héjastól megsütöttem a sütőben (lehet egyenként alufóliába csomagolni is, vagy jól záródó sütőedénybe tenni), kb. 1 óra alatt megpuhult. Mikor kihűlt, meghámoztam, feldaraboltam és összeturmixoltam.
3 nagy tojást szétválasztottam, a fehérjét csipet sóval habbá vertem, a sárgájához 2 evőkanál hideg vizet,1 kiskanál mézet, késhegynyi vaníliát és kevés reszelt citromhéjat adtam és így kevertem habosra. Ehhez adtam két púpos evőkanállal a pürésített céklából, majd 1-1 evőkanál kókusz- és gesztenyelisztet és egy késhegynyi szódabikarbónát. Óvatosan hozzákevertem a fehérjehabot (ekkor még csodálatos rózsaszínű volt!), majd a kizsírozott zsúrtortaformába tettem és előmelegített, 180 °-os sütőben sütöttem 25 percet. Hagytam kihűlni, a formából kiszedtem és vízszintesen kettévágtam. Ekkor jött a pofára esés. A csodás pink átváltozott barnává.... Nem volt épp ronda, sőt az íze is jónak tűnt, de azért igen rosszul esett..... ;) De aztán nem hagytam magam! A kudarcok mindig arra sarkallnak, hogy valami mást találjak ki. Erről kicsit később, mert még hátra volt a diós tészta rész. Az áztatott, szárított diót ledaráltam (a csonthéjasok emésztésgátló enzimjéről már többször írtam) és újabb 3 tojást vettem elő, amikből csak a fehérjére volt szükség. Habot vertem, kevés mézzel édesítettem és reszelt citromhéjjal, majd a darált dióból tettem bele kb. 6-7 evőkanálnyit. Alaposan, de óvatosan összekevertem és ezt is ugyanabban a zsúrtortaformában sütöttem meg negyed óra alatt.

Közben a maradék céklapüréhez fél doboz kókuszkrémet, egy kanál xylitet és kevés vaníliát kevertem. Nagyon fincsi krém lett belőle, mert a sült cékla magában is elég édes. Gondoltam, hogy legyen egy másik féle krém is, ezért két banánt is összeturmixoltam 1 kanál kókuszkrémmel és pici vaníliával.
A torta összeállítása a következő volt: alul a céklás (nemrózsaszín) tészta, ezen a nagyon rózsaszín céklás krém, majd a diós lap, a banános krém, majd a tetején ismét a céklás lap. Az igazi teszt holnap lesz, kíváncsi vagyok, hogy ízlik majd a többieknek! :)
Leírni sokkal bonyolultabb volt, mint megcsinálni, próbáljátok ki! :)



2013. január 20., vasárnap

Fűszeres almaleves

Ezt a levest még Karácsonykor csináltam, nagyon ízlett mindenkinek. Az ízvilága különösen illett az ünnephez, hiszen mézeskalács fűszerkeveréket használtam. A különféle márkák közül nekem a Lucullus jött be legjobban, mert ebben csak fűszerek vannak, se cukor, se egyéb aroma. Bátran lehet használni, nem csak mézeskalácshoz! 
4 nagy almát meghámoztam, felkockáztam és 1 liter enyhén citromos vízben feltettem főni. Fél marék aszalt szilvát is tettem hozzá, valamint az említett fűszerből fél mokkáskanállal és egy csipet sót. Mikor megpuhult az alma, pár kockát összeturmixoltam kevés lével és ehhez adtam 1-2 dl kókusztejet. (Lehet még sűríteni 1 kiskanál kókuszliszttel v. mandulaliszttel, ezt is ekkor adjuk hozzá.) Még egyet forralunk rajta, majd hagyjuk hűlni. Megkóstoljuk és ha nem érezzük elég édesnek, akkor teszünk bele 1-2 evőkanál mézet. Langyosan és hidegen is finom!

2012. október 31., szerda

Serpenyőben sült tengeri süllő, lime-os öntettel

Remek receptet találtam a tengeri süllőre, amit aztán el is készítettem, nagyon kevés változtatással. 
Eredeti recept itt: ZilkaZiZi köszi! :)
A változtatás annyi volt, hogy lime levet raktam az öntetbe és avokádó szeletekkel tálaltam. 
Aki nem szereti a kaprot, helyette használhat friss bazsalikomot vagy petrezselymet is. Nagyon finom, érdemes kipróbálni!

2012. július 9., hétfő

Mézes, zöldfűszeres nyúlfilé párolt káposztaágyon, kakasmájjal

A nyúlfilé az egyik kedvenc alapanyagom: fűszerezhető ezerféleképp, és hamar készen van. (Sőt: tilos túlsütni, mert akkor rágós és kemény lesz!)

Először a káposztát készítsük el, annak kell a legtöbb idő. Reszeljük le, de ne sózzuk be! Zsiradékban hagymát dinsztelünk, rátesszük a káposztát, sózzuk, őrölt köménnyel fűszerezzük, kevés vizet öntünk alá, majd fedő alatt puhára pároljuk. Közben néha megkevergetjük, ha szükséges, még öntünk alá vizet, majd kockára vágott almát adhatunk hozzá. Mikor kész, mézzel és almaecettel ízesítjük.

Friss szárnyasmájat (most pl. a kakas alkatrészeit) befűszerezünk, de nem sózzuk meg. [Egy kakukkfüves keveréket használtam.] Kevés zsiradékon néhány perc alatt pirosra sütjük, félre tesszük melegen tartva.

A nyúlgerincről kétoldalt lefejtjük a szép tömör húsdarabokat, lehártyázzuk. Besózzuk, a már említett fűszerkeverékkel bedörzsöljük, majd kevés mézet csorgatunk rá. A maradék zsiradékban óvatosan, pár perc alatt átsütjük minden oldalát, majd félretesszük, fedő alatt pihentetjük.

Addig a tányérra halmozzuk a káposztát, rátesszük a májat [és egyéb alkatrészt, pl. a taréjt és a kakasherét :)], majd a filét felszeleteljük és a fűszeres zsiradékkal leöntve tálaljuk. (A képen az egyik filét szeltem csak fel, a másik egészben látszik.)

Jó étvágyat!

2012. február 26., vasárnap

Kókusztekercs (gluténmentes, paleo)

Kókusztekercsként az első próbálkozásom, de biztos, hogy nem az utolsó! :) Bár kinézetre és állagra nem lett igazán csillagos 5-ös, az íze nagyon-nagyon jó volt!
Kezdésként jó két marék vegyes (saját) aszalt gyümölcsöt (alma, barack, meggy) langyos vízbe áztattam, míg jól visszapuhultak. Ezután - a vizet leöntve - 2 marék dióval, 2 kk. mézzel és egy kevés aszalt kókuszcsipsszel (reszelék is jó) együtt pürévé mixeltem. Közben öntöttem hozzá az áztatóvízből, amennyit épp kívánt, hogy ne legyen száraz. Végül dióliszttel, chiamaggal és kókuszreszelékkel állítottam be a megfelelő "tésztaállagot". (Ha a dió nem szimpatikus, egyéb olajosmagot is használhatunk.)
A krémhez kókuszkrémet használtam, amit 2 kanál magliszttel (mandula) sűrítettem be, de megpróbálhatjuk habbá verni is.
Egy szilikonlapra kókuszreszeléket szórtam és ezen terítettem el az aszalt gyümölcsös "tésztát", majd rákentem a kókuszkrémet és a lap segítségével feltekertem.
Legközelebb talán a kinézete is jobb lesz... :)

2011. december 17., szombat

Paleo mézeskalács (glutén- és tejmentes)

{150. poszt - hurrá! :)}
Nincs Karácsony mézeskalács nélkül, így hát nekem is össze kellett hozni valamit! :) Nagy segítség volt ebben az újonnan felfedezett dióliszt. (Van máklisztem is, majd abból is alkotok valamit! :))
[Megint nem mértem semmit, csak szemre dolgoztam, bocs.]
Kb. 10-10 dkg dió- és gesztenyelisztet, valamint 5 dkg tökmaglisztet kevertem össze. Ebbe jöttek a fűszerek: vaníliapor, őrölt fahéj, őrölt szegfűszeg, gyömbérpor, reszelt (bio)citromhéj és fél mokkáskanál szódabikarbóna. (Ez utóbbi csak kivételes alkalmakkor mehet!!) 2 nagy biotojást 1 hatalmas evőkanál mézzel habosra kevertem, majd a lisztes keverékhez adtam. Elég ragacsos volt, így még kellett hozzá kevés gesztenyelisztet adnom. Jól összekevertem, majd kinyújtottam.
A sütőt előmelegítettem 175°-ra. A kiszaggatott sütiket dióval és mandulával díszítettem, majd kb. 6 perc alatt megsütöttem. (Szaggatás előtt jobb betenni a hűtőbe, mert az adag második felével már én is könnyebben dolgoztam!) Ilyen lett kisülve:

2011. november 4., péntek

Sült birs - bírlak! :)

A birsalma elég mostoha alapanyag manapság, jobbára csak az (általam erősen utált) émelyítően édes birsalmasajt közismert. Én is komoly gúglizásba kezdtem, miután hozzájutottam néhány szép, biotermesztésű darabhoz. Az első szimpatikus receptet Chili és Vaniliánál találtam, így aztán egyelőre nem is kutakodtam tovább.
A következőt változtattam a recepten: se mazsola, se datolya, hanem aszalt szilva és dió apróra vágva, 2 kanál mézzel, fahéjjal, vaníliaporral és leheletnyi őrölt gyömbérrel megbolondítva lett a töltelék, a brandy helyett pedig 2 ek. fehérborral locsoltam meg (és egy dl vizet öntöttem alá). Lefedve 175 °-os sütőben elég volt neki 1 óra 10 perc. Vaníliafagyi helyett természetesen kókuszkrém került a tetejére. Hmmm, éljen! (Úgy érzem, lesz ez még tovább is....)