Mottó

"Az ételed legyen az orvosságod, az orvosságod legyen az ételed!"

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szárzeller. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szárzeller. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. február 20., péntek

Tavaszváró gombaragu + 1 bónusz

Így tél vége felé elég egy kicsit kisütni a napnak, hogy az ember elkezdjen a tavasz és a zöld ízek után vágyakozni. Lehet, hogy a valódi kikelet még odébb van, de ma ezzel a zöldséges gombaraguval sikerült nagyon megidézni. :)
Ráadásul gyorsan elkészül, úgyhogy a "15 perces kaják" címke is ráaggatható, plusz egy újabb pár perc ráadással egy bónusz is kihozható belőle (részletek lejjebb).

Hozzávalók:
50 dkg gomba (barna csiperkét használtam)
3 szál újhagyma (vagy 30 cm póré)
15 dkg szárzeller
2 közepes sárgarépa
1/4 édeskömény
1/4 piros húsú paprika
egy csokor petrezselyemzöld
bio citrom
só, olaj

Az elkészítésből a legtöbb időt a zöldségek pucolása és szeletelése veszi el, a többi már tényleg csak pár perc. Jó szervezéssel itt is nyerhetünk: először a hagymát karikázzuk fel, amit már rá is dobhatunk a kevés olajra, megsózzuk és egy evőkanál vizet is öntünk rá, hogy párolódjon, ne süljön. Közben a megpucolt répát, szárzellert és édesköményt zöldséggyalun leszeljük (ujjakra vigyázni!!), majd ezt is a hagymára dobjuk. Max. 3 perc kell neki, úgyhogy a gombát gyorsan pucoljuk és vágjuk negyedbe, majd tegyük a zöldséghez. Sózzuk meg, kevés fehér bors is mehet rá. Közben még vágjuk fel vékony csíkokra a paprikát, illetve apróra a zöldség zöldjét. Ez is mehet a többihez, majd egy kevés reszelt citromhéjjal hangsúlyozhatjuk az étel friss jellegét. Mikor a gomba már roppanósan puha (de nem löttyedt), elzárjuk a gázt. Egy tányéron saláta vagy spenót levelekből megágyazunk (egyéb nyers zöldségeket is rakhatunk rá), majd a ragut rátéve tálaljuk.
A bónusz pedig: ha a maradékot kissé megszórjuk valamilyen (általunk használható) liszttel és felengedjük jó 1 liter vízzel, sózzuk és felforraljuk, kész van a gombalevesünk is. Nem diétázó családtagok ehetik egy kanál tejföllel (tejszínnel) és pirított zsemlekockával.
[Ha maradt a nyers zöldségekből, szintén zöldséggyaluval vékonyra szeljük, sózzuk, citromlével és olajjal megöntözzük és már kész is a délutáni nasihoz a saláta! ;) ]




2013. március 31., vasárnap

Húsvéti menü: karamellizált, rozmaringos körte sonkaköntösben; céklaleves spenótos piskótával; tavaszi töltött jércemell majonézes salátával

A húsvéti menünek csak azt a részét írom le, amit a diéta szerint készítettem. 
Az előételnél tettem egy kis engedményt, ugyanis nem nagyon ajánlatos a húsfélét (nyers) gyümölccsel párosítani. Most azonban a körtéket kissé megpároltam, méghozzá úgy, hogy kevés olívaolajon 2 kis szál rozmaringágat megpirítottam, majd mézet és citromlevet adtam hozzá, ebbe raktam a negyedelt, kicsumázott körtéket. Pár percig pirítottam - pároltam, majd kiszedtem és hűlni hagytam. Jó minőségű serrano sonkába tekertem egyenként és zöldsalátás ágyon tálaltam, amit petrezselymes-citromos-olívaolajos öntettel locsoltam meg.


A leveshez sült céklát használtam (a fagyasztóból vettem elő, már írtam róla itt), húslevessel öntöttem fel, majd botmixerrel pürésítettem. Innentől opcionális, mert lehet sűríteni kevés magliszttel és joghurttal v. kefírrel megbolondítani, de anélkül is finom. Levesbetétként spenótos piskótát sütöttem: 4 tojás fehérjét és két sárgáját használtam hozzá, mert most így adódtak ki a maradékok. Külön-külön felvertem őket, majd a sárgájához adtam a lecsepegtetett spenótkrémet, megsóztam, fokhagymával, őrölt köménnyel és kevés medvehagymával fűszereztem. Ment még bele 2 ek. amaránt liszt, majd a fehérjével óvatosan összeforgattam. Egy sütőlapon 1 cm vastagon elterítettem és 15 perc alatt megsütöttem a 175°-os sütőben. Mikor kicsit kihűlt, csíkokra vágtam és csigába tekertem fel - de lehet virág, csillag v. egyéb formát is kiszúrni vagy csak simán kockára vágni. Még megszórtam pirított tökmaggal és kevés kefírben elkevert reszelt tormával. Sajnos a kép nem adja vissza a fantasztikusan szép színét...


A főételhez a fiatal jércemelleket kicsontoztam, óvatosan bemetszettem (hogy azért egyben maradjon) és a két fél részből ki is vágtam kis húsdarabokat, hogy legyen helye a tölteléknek. Kissé megsóztam, megborsoztam.
Megpároltam kevés zöldborsót, csíkokra vágott sárgarépával. Mikor kissé kihűlt, apróra vágott főtt sonkát és újhagymát adtam hozzá, majd 1 egész nyers tojást - hogy összefogja. Ezzel töltöttem meg a melleket, amiket fogvájókkal tűztem össze, de össze is lehet varrni tűvel, fehér cérnával. Kevés zsiradékot, szalonnát, fehérbort és vizet tettem a hús alá, így sült kb. 1,5 órát lefedve. Végül fedő nélkül 10 percet pirítottam. (Vigyázni kell, mert itt lehet kiszárítani - és az már nem jó!)
A körethez előző nap megpároltam a zöldségeket (fehér-, sárgarépa, zöldborsó, zellerszár), majd 1 almát, 2 uborkát és egy kis kaliforniai paprikát kockáztam bele. 2 tojássárgájából majonézt készítettem, úgy, hogy 1 dl. olívaolajhoz olvasztott kókuszzsírt és libazsírt tettem és először csak cseppenként adtam a folytonosan kevert sárgájához. Mikor felvette az összes zsiradékot egy szép krémes massza volt, amihez 2 kiskanál mustárt, 1 kiskanál mézet, citromlevet, sót és fehérborsot adtam. Közben a zselatinlapot húslevesbe áztattam (5 lapot kb. 4 dl folyadékba), kissé felmelegítettem és a majonézhez adtam. Ezt kevertem a zöldségekhez, majd kis formákba adagoltam, hidegre tettem és hagytam megszilárdulni. Így tejföl nélkül is élvezhető majonézes salátát sikerült összehozni.


Kellemes ünnepeket mindenkinek! :)



2013. február 12., kedd

Ropogós szardínia avokádós Waldorf salátával, házi majonézzel

Nehéz nap mint nap új receptekkel előrukkolni, ráadásul, mikor azt hiszem, hogy na, ezt még nem publikáltam, kiderül, hogy de. Ami viszont most következik, arról meg voltam győződve, hogy már szerepelt, aztán mégsem. És hát gondolni kell az új követőkre, olvasókra {üdv nékik! :)}, akiknek nem biztos, hogy van idejük, energiájuk visszalapozni a régebbi bejegyzésekhez. Azért kérlek benneteket, szóljatok, ha duplán láttok egy receptet! :)
Talán írtam már arról, milyen nehéz jó áron, jó minőségű halat beszerezni. A tenyésztett ugye nem jöhet szóba (még a lazac sem!!), a tengerből halászott is rizikós - ismerve az óceánok szennyezettségét. Legjobb a tiszta, természetes vadvízből horgászott példány, vagy az organikusan nevelt - ami persze nem olcsó.
Köztes lehetőségként a METRÓ-ban (majd kérem a reklámért a kedvezményem!!!) a friss halpultból szoktam a kisebb tengeri halakat választani, úgy mint szardínia, makréla, tengeri süllő. (Kisebb hal - kevesebb ideig van az esetleg szennyezett vízben - kevesebb toxint tartalmaz a húsa.)
A szardínia olcsó is, kissé ugyan macerás, mert le kell pikkelyezni, majd megszabadítani a fejétől és kibelezni, de a 3. után már nagyon bele lehet jönni. (Utána a halszag egy fél citrom levével könnyen eltávolítható a kézről.) Nagyobb mennyiséget szoktam venni és utána 10-15 darabonként lefagyasztani. Ha előző este előveszem a mélyhűtőből, akkor másnap 5-6 perc alatt készen van! Csak sózni kell és egy kevés citromlével ízesíteni, majd 1-2 evőkanálnyi olívaolajon kisütni - jó ropogósra. A szálkái is ehetők ilyenkor, vagy nagyon egyszerűen lehúzható a halhús a gerincről.
A Waldorf salátát sokan ismerik (zeller, alma, dió), ezt most kissé megturbóztam. Egy avokádót összekockáztam, majd egy fél kínai kelt szeltem fel hozzá. A szárzeller (van még, aki nem ismeri??) belső, sárgás részét csíkoztam fel még, illetve 1 meghámozott almát vágtam bele. A diót külön megpirítottam, apróra törtem és így adtam a salátához. (Ha még laktatóbban akarjuk adni, karikára vágott főtt tojást adhatunk hozzá.) Megsóztam és kevés citromlével locsoltam meg.
Végül elkészítettem a házi majonézt 2 tojássárgájából úgy, hogy 2 evőkanálnyi kókuszzsírt meglangyosítottam (folyékonyra), hozzáadtam 1 dl olíva olajat és ezt adtam apránként a tojáshoz, amihez előzőleg már kevertem 1 kanálnyi mustárt. (Tisztán olívaolajból nem jó készíteni a majonézt, mert nagyon kesernyés lesz.) Mikor felvette az összes zsiradékot, megsóztam, citromlevet és fehér borsot adtam hozzá és kevés húslevessel hígítottam. 
Megint azt mondhatom, hogy leírni hosszabb volt, mint elkészíteni! :)


2012. február 4., szombat

Burgundi marha

Reninél találtam meg álmaim marháját. :) Természetesen ezt is kissé átalakítottam, részben a diéta miatt, részben mert másképp nem tudok... - csak improvizálva főzni. :)
Szóval a linkelt receptben minden részletesen le vagyon írva, én most csak a változtatásokat közlöm.
- Bio szürkemarha lábszárából készült, ami nem tett neki rosszat.
- A megszóratás gesztenyeliszttel történt.
- Tettem hozzá 1 marék karikára vágott szárzellert is.
- És most jön a legdurvább része (Boeuf bourguignon rajongók ne figyeljenek ide!): főzés közben derült ki, hogy nem lesz 3-4 órám a sütőben való sütögetésre, úgyhogy kuktába került az egész átpirított cucc, [húsostul, levesestül, vörösborostul] és 1 óra alatt készre sikeredett.
- Közben még póréhagymát (!) és gombát is pirítottam kevés vajban, de lehet olívaolajban v. kókuszzsírban is, ha valaki teljesen ki szeretné zárni a kazeint {tejfehérje}.

Borzasztó finom lett!!!!!!!

2012. január 13., péntek

Villámebéd: séfsaláta

Gyorsan (kb. 10 perc alatt) összerakható ebéd, amiben felhasználhatjuk a maradékokat is. A fellelhető zöldségeket összevágtam: fehér retket, rukkolát, piros színű paprikát, szárzellert. Megsóztam, meglocsoltam citromlével. Maradék sült húst összevágtam, kevés olíva olajon átsütöttem, a saláta tetejére borítottam. Házi majonézzel és kapribogyóval koronáztam. Pillanatok alatt elfogyott. :)

2011. november 29., kedd

Pikáns, zelleres húsgombócok

A fénykép sajnos nem jól sikerült, így most csak leírással szolgálhatok. Szokás szerint nem mértem le semmit, csak úgy 'szemre' csináltam, de megpróbálok hozzávetőleges adatokat megadni. :)
Kb. 20 dkg (két marék) összevágott sertéshúst (másmilyen is jó lehet), ugyanannyi szárzellert, feleannyi szalonnát, 2 kis fej hagymát, 2 gerezd fokhagymát, 1 kis piros színű paprikát az aprítógépbe tettem és jól összemixeltem. Közben sóztam, borsikafűvel, őrölt köménnyel és 1 kis kanál mustárral fűszereztem.
Már így is lehetett volna sütni, de én még 1 tojást, és fele-fele arányban tökmag- és gesztenyelisztet adtam hozzá. Vizes kézzel kis gombócokat formáltam és zsiradékon pirosra sütöttem.
Szárzellerrel főtt vöröslencsepüréhez adtam ebédre.