Császármorzsa - újratöltve

Egyszer már készült egy smarnis poszt (ez az), akkor a "véletlen" hozta (meg az én bénaságom - hihi) a helyzetet, most azonban tudatosan készült egy újabb, immár tojás nélküli (alapból glutén- , tej- és cukormentes) recept.

Egy 1,2 dl-es kis bögrécskével méregettem (már amennyire), ebből a mennyiségből lett két személyre való adag.

Tehát a lisztneműek: 1/4 bögre köleskása, 1/2 bögre barnarizsliszt, 1 bögre kókuszliszt, 1 evőkanál kókuszreszelék, 1/2 kiskanál útifűmagliszt, 1 evőkanál chiamag, késhegynyi vaníliapor, plusz egy fél (bio) citrom héjából kevés belereszelve. Ezeket összekeverjük, 1/2 bögre sűrű kókusztejet adunk hozzá és annyi meleg vizet, hogy lágy nokedlitészta-jellegű legyen. Serpenyőben 1 evőkanálnyi kókuszzsírt hevítünk és ebbe öntjük a masszát, szépen elegyengetjük. Közepes lángnál sütögetjük, mikor pirul az alja, megforgatjuk, hogy mindenütt szépen átsüljön. Lehet ropogósabban vagy lágyabbra - ki hogy szereti.

Tálalásnál saját (cukormentes) áfonyalekvárral locsoltam meg, málnát és fekete ribizlit tettem rá és kókusztejporral hintettem meg, mint porcukor-imitáció. 😊
A tésztából abszolút nem hiányzott a cukor, de ha valakinek mégsem elég édes, kevés mézzel vagy más édesítővel segíthet rajta.

Jó étvágyat!

Meggyes piskóta házi csokival

Régen jelentkeztem új recepttel, most tehát itt az ideje. Igaz, ez nem annyira új, meg kicsit csalok is - hiszen a kakaó nem használható az étrendben, mi viszont már bevezettük, úgyhogy a szigorúan gaps diétán lévők hagyják le a csokit!
Tegnap egy csodás (normál) csokis-meggyes rétest sütöttem és már tudtam, hogy ma át kell konvertálnom a Delikvensnek is, már csak azért is, mert volt itthon a múltkorról saját készítésű házi csoki. Rém egyszerű: kókuszzsírt (kb. 0,5 dl-t) óvatosan felmelegítettem, 2 kk. bio kakaóport és 1-2 kk. mézet adtam hozzá. Egyneműre kevertem és vékony formába öntve hagytam megszilárdulni. Hűtőben tároltam felhasználásig.
A piskótát (majdnem) a szokásos módon készítettem el: 1 egész tojás és 2 sárgája ment az egyik edénybe, 2 fehérje ment a másikba. Először a pici sóval az utóbbit vertem kemény habbá, majd az előbbihez 1 kanál mézet, kevés vaníliaport és 3 kanál vizet adva jól megdolgoztattam a kézi mixert - hosszan, fehéredésig - sűrűsödésig mixeltem. Végül 4 evőkanálnyi liszt ment bele (mandula v. dióliszt az ideális, nekünk már barna rizsliszt), majd a habbá vert fehérje. Kókuszzsírral kikentem egy kis tepsit és még egy kevés liszttel is megszórtam. Ebbe ment a massza, aminek a tetejére szintén egy leheletnyi liszt került, hogy felszívja a meggy levét. A kimagozott és elfelezett (sőt negyedelt) meggyet nem sajnáltam a tetejéről, mint ahogy a csokidarabkákat sem. Előmelegített, 160 fokos sütőben szépen lassan sült 25-30 percet. Nem lehet olyan szépen szeletelni, mint a normál piskótát, viszont ugyanolyan finom!! :) Tálalásnál megszórtam egy kevés kókusztejporral, így teljesen olyan volt, mint az "igazi". :)

Répatorta

Azt hittem, már írtam répás süti receptet, de most keresgélve sem találtam a blogban - így hát pótolom. Már csak azért is, mert a mai, vasárnapi kényeztetés ez volt. 
Nem mértem mindent grammra pontosan (szokás szerint), de azért nagyjából megpróbálom leírni - remélem, sikerül, ha valaki ez alapján készíti el.

Hozzávalók: 30 dkg reszelt répa, 3 nagy tojás, 10 dkg darált dió (vagy mandula), 2 ek. egyéb magliszt, kb. 1 dl olvasztott zsiradék (nálam fele kókuszzsír, fele disznózsír volt),1 ek. xilit, 2 ek. méz, fél kiskanál fahéj, csipet vanília, csipet szódabikarbóna (elhagyható)
A tetejére: 1 ek. kakaóvaj, 2 ek. kókuszzsír, 2 ek. méz, 3 ek. kókuszreszelék, 1-1,5 dl kókuszkrém, vanília

Elkészítés: a reszelt répát alaposan kicsavarjuk [a levét megihatjuk! :)], a tojásokat ketté választjuk, a fehérjét csipet sóval habbá verjük, a sárgáját a mézzel, xilittel, a fűszerekkel felhabosítjuk, majd hozzáadjuk a zsiradékot is, és azzal is jól elmixeljük. Belerakjuk a répát, a diót és a maglisztet, majd óvatosan beleforgatjuk a habot. Kapcsos tortaformát kizsírozunk, belesimítjuk a masszát és előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük (tűpróba!). Kivéve a sütőből hagyjuk kihűlni, majd a formából kitesszük egy tálra.
Vízfürdőben felolvasztjuk a kakaóvajat és a kókuszzsírt, hozzáadjuk a mézet és a késhegynyi vaníliaport, a kókuszreszeléket és a kókuszkrémet (sűrű kókusztej). Alaposan összekeverjük és a tortára kenjük. Díszíthetjük aszalt gyümölccsel, én most fagyasztva szárított tőzegáfonyát szórtam rá. Hűtőbe téve megpróbáljuk megvárni, hogy a máz megdermedjen.... :)

Kókuszos fehércsoki - kompromisszumok nélkül

Ééééésss igeeeeeen! Sikerült előállítanom megfelelő állagú, kinézetű és ízű csokit, ami teljes mértékben beleillik a diétába. Lehet persze, hogy az olvasók közül lesz olyan, akinek nem újdonság és hogy nem én fedeztem fel a "spanyol viaszt", de annyira örülök, hogy rögtön az első prototípus összejött. :)
A barna színű csoki nem jöhetett szóba, mert sem a kakaó, sem a karob nem megengedett a diétában - a magas keményítőtartalma miatt. Sikerült viszont bio kakaóvajhoz jutnom (például itt is rendelhetsz), úgyhogy egyenes út vezetett a fehér csokihoz. :) Az arányokat írom le, a mennyiség tetszés szerint növelhető.

Hozzávalók: 3 evőkanál kakaóvaj, 2 evőkanál kókuszzsír, 2 evőkanál méz, 4-5 evőkanál kókuszreszelék, késhegynyi vaníliapor (vagy egy vaníliarúd kikapart belseje)

Elkészítés: a kakaóvajat és a kókuszzsírt gőz felett felolvasztjuk. A kókuszreszeléket kávédarálón ledaráljuk. Minél apróbbra sikerül, annál selymesebb lesz majd a csoki, de enélkül is használható, főleg annak, aki rajong a kókuszdarabokért! :) A folyós zsiradékhoz hozzáadjuk a mézet, a vaníliát, a kókuszt és jól elkeverjük. Kenhető, de nem túl folyós masszának kell lennie. Legegyszerűbb szilikonos bonbonformába önteni, majd hűtőbe tenni. Kb. fél óra múlva már meg is köt, gond nélkül kiszedhető. Dekorálásnak és ízesítésnek többféle anyagot kipróbálhatunk, én most liofilizált (fagyasztással szárított) áfonyát használtam. A lényeg, hogy vizet ne tartalmazzon a hozzáadandó anyag, mert nem fog összeállni.
Kókusz helyett meg lehet próbálni darált mandulával is! 

Napsütés a tányéron: karfiol curry

Mikor kint borús az idő, hagyjuk, hogy kisüssön a Nap a konyhában! :) Nem mondom, kell egy kis merészség elkészíteni ezt az ételt, mi azonban nagyon szeretjük a "finomított" indiai ízeket. 
Vigyázz, ha egyszer rákapsz, nem szabadulsz! :)

Hozzávalók: főtt zöldségek (akár maradék is jó, de karfiol legyen benne), 1 közepes hagyma, fűszerek: fokhagyma, gyömbér, kurkuma, curry, római kömény, koriander, szecsuáni bors, fél marék mazsola, 1 kiskanál ecet, 1,5 dl kókuszkrém, só, zsiradék

Elkészítés: a hagymát megpucoljuk, felkockázzuk. 2 evőkanálnyi zsiradékon (én most kókuszzsírt és olajat is), csipet sóval fedő alatt üvegesre pároljuk. Jöhetnek bele a fűszerek. (Az egyszerűség kedvéért most mindenből porrá őröltet használtam, de lehet friss, reszelt fokhagymát és gyömbért is.) A mennyiségekre vonatkozóan irányadóként azt mondhatom, hogy mindenből 1 késhegynyit tettem, kivéve a curryt, mert abból egy mokkáskanálnyi került bele, de ezt mindenkinek magának kell kikísérleteznie. Pici vizet öntünk rá, majd a (kókusz)ecetet, a mazsolát és a kókuszkrémet is hozzáadjuk. Kissé összeforraljuk, hogy egy szép kis mártás kerekedjen belőle. Végül beletesszük a főtt zöldségeket (az enyémbe most karfiol, karalábé és egy kevés sárgarépa került), összeforraljuk, közben megsózzuk ízlés szerint, majd friss petrezselyemmel (esetleg korianderzölddel) megszórjuk és tálaljuk. Önmagában is finom, de felturbózhatjuk pirított szezámmaggal, főtt tojással vagy sült hússal.
Jó étvágyat!

Szilvás morzsatorta (crumble) - gaps módra

A morzsatortát a "legkétbalkezesebb" konyhatündérek is ismerhetik, lévén a legegyszerűbb sütemények egyike. Most ezt készítettem el az étrendünk szerint.

Hozzávalók: 3 nagy marék kimagozott szilva, 1mk. fahéj, 4 ek. xylit, 10-12 dkg kókuszliszt, 3 nagy ek. kókuszzsír, vaníliapor (opcionális)

Egy piteforma (vagy kisebb tepsi) aljára szórjuk a szilvát (én most tettem alá sütőpapírt, mert nem makulátlan az edény bevonata), a fahéjat összekeverjük 1 ek. xylittel és megszórjuk vele a gyümölcsöt. A kókuszliszthez adjuk a maradék édesítőt és a jó hideg kókuszzsírt (valamint egy csipet vaníliaport, ha van). Az ujjainkkal elmorzsolgatjuk, hogy szépen egynemű legyen. Ezt a "morzsát" egyenletesen a szilvára szórjuk.
Előmelegített sütőben sütjük 180-200 fokon kb. 30 percig. Ha nagyon barnulna a teteje, vegyük lejjebb a hőfokot.
Tálaláskor egy kevés kókuszkrémmel öntjük le.

Cukkinilepény

Már nem először sütöm meg ezt a lepényszerűséget, olyan egyszerű és finom, igaz, nem mindig sikerült "fotóképesre", no de kanállal is ki lehet enni a tepsiből, ha úgy adódik! ;)
Most így készült: egy szép nagy és friss cukkinit meghámoztam, nagy lyukú reszelőn lereszeltem (magok is mehetnek bele, ha nem túl öreg!). Lemértem (!!): 1,3 kg volt, de kevesebb is elég. Jól besóztam, vágott kaporral és fokhagymával fűszereztem. Kicsit hagyjuk állni, majd szűrőbe téve lecsepegtetjük, ki is nyomkodjuk. (Én ezt kihagytam és nem volt jó ötlet - nehezebben sült át a lepény!)
Kevertem hozzá 4 nagy tojás sárgáját, 1 ek. zsiradékot, kb. 8 ek. maglisztet (vegyesen is lehet: mandula-, kókusz-, tökmagliszt) és tojások habbá vert fehérjét.
Alaposan kizsírozott és magliszttel megszórt tepsibe öntöttem és előmelegített sütőben 1 órát sütöttem. (Ha nagyon sül a teteje, vegyük lejjebb a lángot!)
Langyosan vagy hidegen is kiváló!

Gyereknapi kényeztetés: bodzás - epres palacsintácska

Bár nálunk minden nap Gyereknap van :), azért mára is került valami extra finomság az asztalra. És mivel a bodzavirág szezonja van, gondoltam, belecsempészem. 
Az elkészítéshez először is bodzaszörpre, vagy -limonádéra van szükség, amibe cukor helyett mézet, vagy xylitet, vagy stíviát kell tenni.
2 tojást kettéválasztottam, felvertem a fehérjét, a sárgájához pedig 2-3 ek. bodzaszörpöt, kevés kókusztejet, késhegynyi vaníliaport és 1 ek. kókuszolajat adva szintén habosra kevertem. Ebbe tettem 3 ek. kókuszlisztet, majd még hígítottam, mikor nagyon besűrűsödött. Hozzákevertem a fehérjehabot és bő (kókusz)olajon evőkanálnyi mennyiségből sütöttem kis palacsintácskákat.
A töltelékhez összevágtam 5 dkg epret, amit bodzaszörpbe áztattam és megszórtam kis bodzavirágokkal. Ezt helyeztem aztán a kisült lapocskákra, majd kevés kókuszkrémmel meglocsoltam.
A kép magáért beszél.... :)
Boldog Gyereknapot!

A mi zsemlénk

Bár egészen jól megvagyunk kenyérféle nélkül, néha - így ünnepek táján - azért megpróbálkozom némi kényeztetéssel, most például zsemle képében. Egy paleo kenyérke receptjét olvastam valahol, azt alakítottam át.
2,5 dl-s bögre volt a mérő, ebbe került 2 evőkanál kókuszliszt, 3 ek. amaránt liszt (új szerzemény, jónak tűnik!), 2 evőkanál tökmagliszt és egy ek. petrezselyemmag őrlemény - ez utóbbi ízesítésnek. Ehhez adtam még 4 ek. útifűmaghéjat (psyllium), és 1-1 evőkanál chiamagot és lenmagtöretet. (Ebben a lenmag nem egészben van, de nem is darálva.) 1/2 teáskanál só, 1 teáskanál kókuszzsír és 2 mokkáskanál szódabikarbóna került még bele. 2 nagy tojás fehérjét habbá vertem és összekevertem a maglisztes keverékkel. 1 bögrényi (2,5 dl) forró vízzel szép simára kevertem, majd kis muffin formákba adagoltam. (Ennyiből 8 kis zsemle lett.)
Előmelegített sütőben 175°-on 25-30 percet sült. 
Ha kihűlt, le is lehet fagyasztani és bármikor elővenni - hamar kiolvad!
(A szódabikarbóna miatt ne fogyasszuk gyakran - csökkenti a gyomorsavtermelést, ami sok bajnak az okozója lehet!)

Tonkababos panna cotta (kókusztejből), vaníliás barackvelővel

Előre is elnézést kérek azoktól, akiknek "kínai" a cím, de hát ennek ugye ez a neve. És én ma tonkababot kaptam, ami már régi vágyam volt, hogy végre én is kipróbálhassam, szaglászhassam, ízlelhessem! Tényleg olyan fantasztikus és leírhatatlanul vegyes vaníliás-mandulás-fahéjas-szegfűszeges illata és íze van, ahogy olvastam. Itt írnak róla bővebben, és már itthon is kapható néhány helyen. Nem olcsó, viszont sokáig elég, mert intenzív íze miatt csak kevés kell belőle - úgy kell reszelni, mint a szerecsendiót.
A panna cottát talán már többen ismerik, de sajnos eredeti formájában (mivel tejet tartalmaz) mi nem fogyaszthatjuk. Gondoltam azonban, hogy itt az ideje elkészíteni kókusztejből. 
A már bevált kókuszkrémből egy kis doboznyit feltettem melegedni, miközben beáztattam hideg vízbe 3 lap zselatint. Nem kell felforralni, de jó meleg legyen. Ehhez adtam kb. fél dl vizet, 1 kiskanál kókuszzsírt, 1 kiskanál xilitet, késhegynyi vaníliaport és egy tonkabab harmadát reszelve. Kézi mixerrel kicsit kevergettem, hogy szép homogén legyen. A zselatinlapokat kicsavartam és a krémhez adtam. Mikor jól felolvadtak és elkeveredtek, hideg vízzel kiöblített kis tálkákba öntöttem és hűlni hagytam, majd hűtőbe tettem jó két órára. Közben elkészítettem a barackvelőt, amit fagyasztott gyümölcsből csináltam. 7-8 db felezett barackhoz adtam 1 kiskanál mézet, 1 ek. sültalma pépet (ez el is hagyható), pici citromlevet, valamit vaníliaport. Összeturmixoltam még fagyosan (egyébként ez így nyáron kiváló fagyialap lesz!) és szintén hűtőbe tettem. 
Tálaláskor a barackvelőre került a panna cotta. Jó étvágyat! :)

Ropogós szardínia avokádós Waldorf salátával, házi majonézzel

Nehéz nap mint nap új receptekkel előrukkolni, ráadásul, mikor azt hiszem, hogy na, ezt még nem publikáltam, kiderül, hogy de. Ami viszont most következik, arról meg voltam győződve, hogy már szerepelt, aztán mégsem. És hát gondolni kell az új követőkre, olvasókra {üdv nékik! :)}, akiknek nem biztos, hogy van idejük, energiájuk visszalapozni a régebbi bejegyzésekhez. Azért kérlek benneteket, szóljatok, ha duplán láttok egy receptet! :)
Talán írtam már arról, milyen nehéz jó áron, jó minőségű halat beszerezni. A tenyésztett ugye nem jöhet szóba (még a lazac sem!!), a tengerből halászott is rizikós - ismerve az óceánok szennyezettségét. Legjobb a tiszta, természetes vadvízből horgászott példány, vagy az organikusan nevelt - ami persze nem olcsó.
Köztes lehetőségként a METRÓ-ban (majd kérem a reklámért a kedvezményem!!!) a friss halpultból szoktam a kisebb tengeri halakat választani, úgy mint szardínia, makréla, tengeri süllő. (Kisebb hal - kevesebb ideig van az esetleg szennyezett vízben - kevesebb toxint tartalmaz a húsa.)
A szardínia olcsó is, kissé ugyan macerás, mert le kell pikkelyezni, majd megszabadítani a fejétől és kibelezni, de a 3. után már nagyon bele lehet jönni. (Utána a halszag egy fél citrom levével könnyen eltávolítható a kézről.) Nagyobb mennyiséget szoktam venni és utána 10-15 darabonként lefagyasztani. Ha előző este előveszem a mélyhűtőből, akkor másnap 5-6 perc alatt készen van! Csak sózni kell és egy kevés citromlével ízesíteni, majd 1-2 evőkanálnyi olívaolajon kisütni - jó ropogósra. A szálkái is ehetők ilyenkor, vagy nagyon egyszerűen lehúzható a halhús a gerincről.
A Waldorf salátát sokan ismerik (zeller, alma, dió), ezt most kissé megturbóztam. Egy avokádót összekockáztam, majd egy fél kínai kelt szeltem fel hozzá. A szárzeller (van még, aki nem ismeri??) belső, sárgás részét csíkoztam fel még, illetve 1 meghámozott almát vágtam bele. A diót külön megpirítottam, apróra törtem és így adtam a salátához. (Ha még laktatóbban akarjuk adni, karikára vágott főtt tojást adhatunk hozzá.) Megsóztam és kevés citromlével locsoltam meg.
Végül elkészítettem a házi majonézt 2 tojássárgájából úgy, hogy 2 evőkanálnyi kókuszzsírt meglangyosítottam (folyékonyra), hozzáadtam 1 dl olíva olajat és ezt adtam apránként a tojáshoz, amihez előzőleg már kevertem 1 kanálnyi mustárt. (Tisztán olívaolajból nem jó készíteni a majonézt, mert nagyon kesernyés lesz.) Mikor felvette az összes zsiradékot, megsóztam, citromlevet és fehér borsot adtam hozzá és kevés húslevessel hígítottam. 
Megint azt mondhatom, hogy leírni hosszabb volt, mint elkészíteni! :)

Express nasi: diós korong

Egy gyorsan elkészíthető finomságot írok le, bár több hasonló van már a blogban, de mégis van benne egy kis újdonság is. Például, hogy most részletezem a hozzávalókat:

3 tojásfehérje
1 tojássárgája
1 ek. méz vagy xilit (esetleg késhegynyi stevia)
6 púpos evőkanál darált dió
1 csipet só
1 csipet reszelt (bio) citromhéj
kókuszzsír

A sütőt előmelegítjük 150 fokra. A tojások fehérjét habbá verjük egy csipet sóval, majd belekeverjük az édesítőt és a citromhéjat. A darált diót egy másik tálban összekeverjük az 1 tojássárgájával, majd apránként hozzáadjuk a habot és jól elkeverjük. (Most nem kell óvatosan, nem baj, ha összetörik a hab!)
Egy sütőlapot vékonyan kikenünk kókuszzsírral. Egy kis, kerek forma segítségével kb. 1cm magas

korongokat formázunk a masszából, majd a forró sütőbe rakjuk. 12 perc alatt kész. 

Tálra szedjük és kihűtjük. Kettesével össze is ragaszthatjuk őket lekvárral, kókuszkrémmel, vagy gyümölccsel, de anélkül is nagyon finom!

Diós céklás torta

Nemrégiben láttam egy rózsaszín tésztájú sütiről képet és egyből megihletett, gondoltam, én is összehozok valami hasonlót. Persze a mesterséges színezék szóba sem jöhet nálunk, az elképzelés az volt, hogy egyszerűen céklával fogom színezni. Hát ahogy azt Móricka elképzeli......
Holnap farsang lesz a suliban, pont megfelelő alkalom kínálkozott egy jópofa süti kipróbálásához. Először elmondom, hogyan nem sikerült a rózsaszín tészta. :)
Fél kiló bébicéklát héjastól megsütöttem a sütőben (lehet egyenként alufóliába csomagolni is, vagy jól záródó sütőedénybe tenni), kb. 1 óra alatt megpuhult. Mikor kihűlt, meghámoztam, feldaraboltam és összeturmixoltam.
3 nagy tojást szétválasztottam, a fehérjét csipet sóval habbá vertem, a sárgájához 2 evőkanál hideg vizet,1 kiskanál mézet, késhegynyi vaníliát és kevés reszelt citromhéjat adtam és így kevertem habosra. Ehhez adtam két púpos evőkanállal a pürésített céklából, majd 1-1 evőkanál kókusz- és gesztenyelisztet és egy késhegynyi szódabikarbónát. Óvatosan hozzákevertem a fehérjehabot (ekkor még csodálatos rózsaszínű volt!), majd a kizsírozott zsúrtortaformába tettem és előmelegített, 180 °-os sütőben sütöttem 25 percet. Hagytam kihűlni, a formából kiszedtem és vízszintesen kettévágtam. Ekkor jött a pofára esés. A csodás pink átváltozott barnává.... Nem volt épp ronda, sőt az íze is jónak tűnt, de azért igen rosszul esett..... ;) De aztán nem hagytam magam! A kudarcok mindig arra sarkallnak, hogy valami mást találjak ki. Erről kicsit később, mert még hátra volt a diós tészta rész. Az áztatott, szárított diót ledaráltam (a csonthéjasok emésztésgátló enzimjéről már többször írtam) és újabb 3 tojást vettem elő, amikből csak a fehérjére volt szükség. Habot vertem, kevés mézzel édesítettem és reszelt citromhéjjal, majd a darált dióból tettem bele kb. 6-7 evőkanálnyit. Alaposan, de óvatosan összekevertem és ezt is ugyanabban a zsúrtortaformában sütöttem meg negyed óra alatt.
Közben a maradék céklapüréhez fél doboz kókuszkrémet, egy kanál xylitet és kevés vaníliát kevertem. Nagyon fincsi krém lett belőle, mert a sült cékla magában is elég édes. Gondoltam, hogy legyen egy másik féle krém is, ezért két banánt is összeturmixoltam 1 kanál kókuszkrémmel és pici vaníliával.
A torta összeállítása a következő volt: alul a céklás (nemrózsaszín) tészta, ezen a nagyon rózsaszín céklás krém, majd a diós lap, a banános krém, majd a tetején ismét a céklás lap. Az igazi teszt holnap lesz, kíváncsi vagyok, hogy ízlik majd a többieknek! :)
Leírni sokkal bonyolultabb volt, mint megcsinálni, próbáljátok ki! :)

Meggyes császármorzsa - avagy mentsük, ami menthető :)

Aki gluténmentes étrenden van, tudja, milyen nehéz a glutén "ragasztó hatása" híján egyben tartani a süteményeket. Vannak bevált praktikák, de van, mikor semmi nem jön össze. Most velem is ez történt. Meggyes palacsintácskákat akartam sütni a Delikvensnek, azonban kevés volt itthon a kókuszlisztem, illetve minden más is elfogyott... Gondoltam, hogy azért teszek egy próbát. Mikor aztán sütés közben morzsáira esett szét, felismertem a Lehetőséget a Gyengeségben. :))) Beugrott, hogy a császármorzsa épp így néz ki, úgyhogy az lett belőle.
Egy személyre a következő mennyiséget vettem: 1 tojás kikeverve 1 ek. kókuszkrémmel, késhegynyi vaníliaporral, 1 ek. olvasztott kókuszzsírral, 2 ek. kókuszliszttel, kevés meggylével és pár szem meggyel (fagyasztott, felengedett állapotban). Palacsintatészta sűrűségűnek kell lennie. A serpenyőbe teszünk 1 ek. kókuszzsírt és közepes tűznél állandóan kevergetve 5-6 perc alatt morzsásra sütjük (tutira sikerül!!!).
A végén megpöttyöztem egy kis házi baracklekvárral, de anélkül is finom. A Delikvens nem panaszkodott... :)

Sütőtökös - mákos pite (paleo)

Egy újabb jellegű sütin gondolkodtam, de mikor elővettem a tojásokat és kettéválasztottam őket, még nem tudtam milyen lesz, csak annyit, hogy feltétlenül sütőtököt fogok használni. Ez lett a végeredmény! :)
[Megpróbálom úgy leírni a receptet, hogy a közben nálam felmerült hibákat kiküszöböljem.]
Mivel hideg sütőtökkel kell dolgoznunk, ha nincs ilyen kéznél, először is süssük meg a tököt és várjunk, míg kihűl. Legegyszerűbb a maradékot felhasználni, mert a recepthez nem kell sok!
8 tojást kettéválasztunk, de úgy, hogy 4-4 fehérjét külön verünk fel. Az egyik adaghoz 2 ek xylitet és 2 ek citromlevet adunk és még tovább (nagyon keményre) verjük. A sütőtököt pürésítjük (vagy ha nem túl rostos, csak villával összenyomjuk) és 3 evőkanálnyit teszünk egy mély tálba. Ehhez adunk 4 evőkanálnyi darált mákot (vagy máklisztet) és késhegynyi vaníliát. Jól elkeverjük. Ehhez adjuk óvatosan a citromleves fehérjehabot - gyors mozdulatokkal dolgozzunk és már tegyük is az előkészített tepsibe, amibe sütőpapírt is tettünk, amit kissé átkentünk kókuszzsírral. (Én egy 30x22-es, magas falú tepsit használtam.) Elsimítjuk a tésztát és előmelegített sütőbe tesszük (170°) és 15 percet sütjük.
Ezalatt a 8 tojás sárgáját fehéredésig keverjük 2 ek. xylittel és pici vaníliaporral, majd 4-5 ek. sütőtök pürét és 2 ek. kókuszkrémet (sűrű kókusztej) adunk hozzá. Mikor a tészta teteje már viszonylag szilárd (kb. 15 perc után), kivesszük a tepsit és ráöntjük a sárga krémet. Visszatesszük újabb negyed órára.
Közben a maradék 4 tojásfehérjét habbá verjük 1 ek. xylittel és a 15 perc letelte után a süti tetejére kenjük, villával hullámokat húzhatunk bele. A hőmérsékletet kissé mérsékeljük, (kb. 145-150°) és a sütő ajtaját picit ki is támasztjuk, hogy inkább száradjon. Nekem összesen 20 perc kellett, hogy kellemes rózsaszínt kapjon a teteje.
Kihűlve szeleteljük! (Ha kibírjuk addig...)

Az Ország Tortája (liszt-, tej- és cukormentesen)

És igeeen, sikerült! :) Mikor megláttam, hogy mit választottak idén az Ország Tortájának, egyből tudtam, hogy ezt megalkotom a diétánk szerint. Nem volt egyszerű, hogy glutén-, tej- és cukormentes is legyen, leginkább a tejszínhab hiányzott.

Rossz szokásomhoz híven most sem mértem semmit, csak úgy szemre csináltam, igaz, az eredetit megkóstoltam (nekem nagyon édes volt!) és a receptet is lépésről lépésre átvizsgáltam. Ráadásul most csak egy kis mintát hoztam össze, mert hamarosan születésnap lesz nálunk és biztosra akartam menni! :))
Megpróbálom azért érthetően leírni. Kicsit hosszadalmas az elkészítése, de nem bonyolult.
Kezdjük a legegyszerűbbel: az almás töltelékkel. 
Kb. 60 dkg finom, édes almát meghámozunk, lereszelünk, meglocsoljuk egy fél citrom levével. Kiveszünk belőle 15 dkg-ot, a többit 1-2 ek xylittel (vagy mézzel, vagy késhegynyi steviaporral) édesítjük, fahéjjal fűszerezzük és 1 ek. kókuszzsíron megpároljuk. (5-6 perc) Félretesszük hűlni.
A krém: 4 tojássárgáját elkeverjük egy kevés kókusztejjel (én ezzel csináltam, de meg lehet próbálni mandulatejjel is), egy késhegynyi vaníliával, 2 ek. xylittel (vagy mézzel, vagy steviával), 2 ek chiamaggal és 1 ek. kókuszliszttel. 3-4 dl kókusztejet felforralunk, majd beleöntjük a tojásos keveréket és állandóan kavargatva sűrűre főzzük. Ezt is kihűtjük.
A tésztához legalább 6 tojás fehérjét habbá verünk 2 ek. xylittel (vagy mézzel, vagy késhegynyi steviaporral). Ahány tojás, annyi púpos ek. darált mákot (vagy paleós máklisztet - én ezt használtam!) 1-2 ek kókuszliszttel, a maradék reszelt almával és egy csipet reszelt citromhéjjal összekeverünk, majd óvatosan, széles mozdulatokkal belekeverjük a habot is. Süthetjük sütőlapon, később kivágva a tortalapokat, vagy tortaformában egyenként. A lényeg, hogy legalább 5-6 db, 1 cm vastag tésztánk legyen. 180°-os sütőben 10-12 perc alatt megsül. Ha kihűltek a tésztalapok, összeállíthatjuk a tortát.
Felváltva rétegezzük a krémmel és a párolt almával, A végén az oldalát is bevonjuk a krémmel és a mákot rátapasztjuk. A tetejét nyers (vagy párolt) almaszeletekkel díszítjük, aminek egyik végét mákba forgatjuk.
[Ha valami nem érthető, kérdezz nyugodtan! Érdemes kipróbálni, mert nagyon finom! Köszönöm a veszprémi Kokó cukrászdának az inspirációt.]

Falafelszerűség - fűszeres lencsefasírt

Akik ismernek - vagy többször benéznek a blogomra, már tudhatják, hogy nem szeretek kidobni ételt. Másnap ugyanazt enni unalmas, így gyakran dobom fel az előző napi kaját. Most is így történt. Vörös lencséből készült egy fűszeres főzelékszerűség [a vörös lencse természetéből fakadóan: még nem jó, még nem jó, már nem jó - vagyis püré :)], hagymával, fokhagymával, köménnyel, kurkumával, babérlevéllel és egy kis curryvel fűszerezve. A mennyiséget elméreteztem, másnap bánatosan didergett a hűtőben még vagy 3 merőkanálnyi. 
Hirtelen ötlettől vezérelve egy nyers tojást kevertem bele, majd a megfelelő állag eléréséhez 2 ek. tökmaglisztet. Evőkanálnyi adagokban sütöttem ki kókuszzsíron. Türelmesen, mert csak akkor lehet szépen megfordítani, ha kellően pirosra sült az alja. Lehet golyókat is formázni belőle, akkor tényleg falafel jellege lesz.
Nagy sikert aratott a kívül ropogós, belül omlós fasírtka.

Sókéregben sült tengeri süllő

Örömmel fedeztem fel, hogy a "földalatti közlekedési eszközről elnevezett nagyáruházban" már tengeri süllő és arasznyi makrélák is kaphatók. Mindkettőből vettem - először nem sokat, csak kipróbálni.
A makrélákról nem készült fotó, olyan hamar kész lett és elfogyott. Azért leírom ezt is gyorsan: a fejüket levágtam, még kicsit pucoltam rajtuk, aztán kevés himalája só és citromlé társaságában pihentek egy keveset. Zsiradékot forrósítottam, majd a halacskákat egyenként kókuszlisztbe forgattam és közepes lángon néhány perc alatt ropogósra sütöttem. Könnyen lejött a halhús a gerincről, de ha netán marad benne szálka az sem gond, mert annyira puhácska, hogy gond nélkül megehető. Előétel kipipálva! :))
A süllő már nagyobb falat volt, kb. 40 dkg-os. Le kellett pikkelyezni, de ezen kívül sok gond nem volt vele. Ezt is óvatosan besóztam, majd zöldfűszereket szedtem össze a kertből. Nagy részét a hasába raktam 2-3 szelet bio citrommal együtt. Ezután alufóliát téptem, dupla rétegben - erre tettem a sót, amit kicsit megfröcsköltem vízzel. Ráraktam a halat és ismét befedtem sóval, majd az alufóliát megpróbáltam lehetőleg légmentesen és ügyesen összecsomagolni. 
Ekkorra a tűzrakóban már leégett a tűz és a keményfa már szépen izzott. Erre raktam a halat és még a tetejére is ügyeskedtem a parázsból. Teljesen vakon voltam az ügyben, hogy meddig kellene így sütni, de kb. 40 perc múlva lefújtam a projektet. Épp jókor, mert a farka már kezdett kicsit feketedni. :)
A só elég jól lejött róla, bár lehet, h. még jobban be kellett volna vizezni. Legközelebb a sóba is rakok zöldfűszert és citromhéjat is.
A hal húsa fenséges volt és alig szálkás. A paradicsomsaláta kerti fűszerekkel jól illett hozzá!

Szedres-barackos muffin (paleo-jellegű)

Muffinból sosem elég! Könnyen, gyorsan elkészíthető, ezerféleképpen variálható.
4 tojás kettéválasztottam, a fehérjét csipet sóval habbá vertem. A sárgáját 4 ek. vízzel, 1 ek. mézzel és csipet vaníliaporral habosra kevertem, majd 1 ek. kókuszolajat, 2 ek. darált mandulát és 2 ek. kókuszlisztet kevertem hozzá, majd a habbá vert fehérjét is (óvatosan).
Muffinformákba adagoltam, tetejére szedret és barackdarabokat raktam, majd 175°-os sütőben 20 perc alatt készre sütöttem. 
Ennyi!

Patisszon (paleo)bundában

A rántott patisszont (csillagtököt) mindenki ismeri. Ezt sikerül a diétának megfelelően átalakítanom.
Nem boszorkányság! :)
A patisszont meghámozzuk, kimagozzuk, felszeleteljük. [Macerás!] 
Kb. 3-4 mm vastagra vágjuk, így biztosan átsül. Közvetlenül a sütés előtt sózzuk, hogy ne eresszen levet.
A darabokat kókuszlisztbe, tojásba és megint kókuszlisztbe mártogatjuk és közepesen forró zsiradékban néhány perc alatt megsütjük. Próbáltam úgy is, hogy a harmadik réteg tökmagliszt volt. Az is finom lett.
Házi majonézzel isteni finom! :)