Répatorta

Azt hittem, már írtam répás süti receptet, de most keresgélve sem találtam a blogban - így hát pótolom. Már csak azért is, mert a mai, vasárnapi kényeztetés ez volt. 
Nem mértem mindent grammra pontosan (szokás szerint), de azért nagyjából megpróbálom leírni - remélem, sikerül, ha valaki ez alapján készíti el.

Hozzávalók: 30 dkg reszelt répa, 3 nagy tojás, 10 dkg darált dió (vagy mandula), 2 ek. egyéb magliszt, kb. 1 dl olvasztott zsiradék (nálam fele kókuszzsír, fele disznózsír volt),1 ek. xilit, 2 ek. méz, fél kiskanál fahéj, csipet vanília, csipet szódabikarbóna (elhagyható)
A tetejére: 1 ek. kakaóvaj, 2 ek. kókuszzsír, 2 ek. méz, 3 ek. kókuszreszelék, 1-1,5 dl kókuszkrém, vanília

Elkészítés: a reszelt répát alaposan kicsavarjuk [a levét megihatjuk! :)], a tojásokat ketté választjuk, a fehérjét csipet sóval habbá verjük, a sárgáját a mézzel, xilittel, a fűszerekkel felhabosítjuk, majd hozzáadjuk a zsiradékot is, és azzal is jól elmixeljük. Belerakjuk a répát, a diót és a maglisztet, majd óvatosan beleforgatjuk a habot. Kapcsos tortaformát kizsírozunk, belesimítjuk a masszát és előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük (tűpróba!). Kivéve a sütőből hagyjuk kihűlni, majd a formából kitesszük egy tálra.
Vízfürdőben felolvasztjuk a kakaóvajat és a kókuszzsírt, hozzáadjuk a mézet és a késhegynyi vaníliaport, a kókuszreszeléket és a kókuszkrémet (sűrű kókusztej). Alaposan összekeverjük és a tortára kenjük. Díszíthetjük aszalt gyümölccsel, én most fagyasztva szárított tőzegáfonyát szórtam rá. Hűtőbe téve megpróbáljuk megvárni, hogy a máz megdermedjen.... :)

Aszalt körtés, pirított diós palacsinta

Voltatok már úgy, hogy egy íz jutott az eszetekbe és nem hagyott nyugodni? Így jártam én ezzel a mostani recepttel. A pirított dió ropogósságához gondoltam az aszalt körte krémességét társítani. Úgy tűnik, jó ötlet volt. :)

Hozzávalók: 2 tojás, 3 evőkanál magliszt, víz, olaj, 5 dkg dió, 5 dkg aszalt körte, vaníliapor

Elkészítés: a 2 tojást elkeverjük a késhegynyi vaníliaporral, hozzáadjuk a lisztet és annyi vizet, hogy sűrű palacsintatésztát kapjunk.Hozzákeverünk fél deci olajat és forró serpenyőben kicsi és vékony palacsintákat sütünk. Egymásra rakjuk őket, így megpuhulnak és könnyen fel tudjuk tekerni őket.
Az aszalt körtét felaprítjuk, a diót szárazon megpirítjuk egy serpenyőben. Késes aprítóba tesszük és morzsásra vágjuk. Hozzákeverünk 1 evőkanál vizet (esetleg kókusztejet), hogy krémes legyen. Ezzel töltjük meg a palacsintácskákat és minél előbb megesszük. :)))

Müzliszelet

Körülbelül 2 hónapja láttam egy amerikai receptet, amit azon melegében ki is próbáltam. Akkor valamiért kimaradt a blogból, most viszont nem találom az eredeti weboldalt. [Ezúton is elnézést kérek az ötletgazdától, so sorry! :)]
Az az igazság, hogy nem lett a legtökéletesebb, mert bár ízre isteni finom, sőőőt abbahagyhatatlan volt, az állaga hagyott maga után kívánni valót, mert nem nagyon akart egyben maradni... Mindenesetre leírom, hogy csináltam, aztán majd még finomítom! :)

Hozzávalók: 1/3 csésze méz, 2 ek. kókuszliszt, 1 ek. mandulavaj (vagy dióvaj, esetleg kókuszzsír), 1 és 1/3 csésze dió, 1/2 csésze aszalt gyümölcs, 1 cs. kókuszpehely (nem reszelék!!), 2 kk. chiamag (opcionális)

Elkészítés: A mézet, a lisztet és a zsiradékot elkeverjük, hozzáadjuk a többi hozzávalót és sütőpapírral bélelt tepsibe simítjuk. Kb. 20-25 percig sütjük 160 fokon (előmelegített sütőben). Hagyjuk kihűlni, próbáljuk meg felvágni, vagy egyszerűen csak törjünk belőle. :)

Diós keksz

Karácsony közeledtével (bizony!!) újabb szerkentyűkkel, eszközökkel bővítettem konyhám amúgy sem kicsi felszereltségét, amiket persze rögtön ki is kellett próbálnom. Az egyik újdonságom a süti nyomda, amire már régóta fájt a fogam. :) Kerestem is gyorsan egy használható receptet, hogy felavathassam. Pocak Pannánál találtam az eredetit, de mivel mandula nem volt itthon, ezért kipróbáltam dióval. Nagyon tudom ajánlani! :)

Hozzávalók: 10 dkg + 15 dkg dió, 10 dkg kókuszreszelék, 10 dkg méz, késhegynyi vaníliapor (vagy egy rúd kikapart belseje), 2 tojás

Elkészítés: a 10 dkg diót aprítóba tettem és 10 perc (tényleg!!) alatt dióvajjá őröltem. (Közben néha leállítottam a gépet, a faláról lekapartam az odaragadt részeket és picit pihentettem a motort, nehogy tönkre menjen.) A másik, 15 dkg diót sima darálón ledaráltam. Minden hozzávalót összekevertem egy tálban, majd golyókat formáztam belőle. A sütinyomdával kissé szétnyomtam a golyókat és előmelegített sütőbe tettem egy sütőlapon. 175 fokon (alsó-felső sütés, nem légkeveréses) 10-12 percig sütöttem. Mikor kivettem kicsit még lágy volt, de aztán kissé megkeményedett - viszont omlós maradt. Próbasütésnek pont jó lett! :)

Szőlős-diós (szüreti) karaj

A mai ebéd ismét egy hirtelen ötlettől vezérelve született: a meglévő alapanyagokat látva fejben már össze is állt a recept, még az ízét is éreztem a számban. És olyan lett! :)
A legjobb benne, hogy gyorsan elkészül, ráadásul 1 edényben - nem kell sokat mosogatni. Az előkészületeket nem számítva (az is max. negyed óra!) 10 perc alatt kész az egész fogás.

Hozzávalók 1 személyre: 2 szelet karaj, só, 1 ek. magliszt (mandula vagy dió), 15 dkg sütőtök, 1 szelet szalonna, 10-12 apró gerezd fokhagyma, fél fürt szőlő, egy marék dió, friss bazsalikom, 0,5 dl must, a sütéshez szőlőmagolaj (vagy más zsiradék)

Előkészülés: - a karajt besózzuk, kissé kiveregetjük és mindkét oldalát belemártjuk a maglisztbe; 
- a sütőtököt meghámozzuk, fél centis karikákat vágunk belőle;
- a szőlőszemeket ketté vágjuk, a magokat kipiszkáljuk,
- a fokhagymát megpucoljuk;
- a diót és a bazsalikomot apróra vágjuk;
- a szalonnát felkockázzuk.

Elkészítés: egy serpenyőben felforrósítjuk a zsiradékot és a hússzeletek mindkét oldalát néhány perc alatt pirosra sütjük. Tányérra tesszük, lefedve melegen tartjuk. A maradék zsiradékban a besózott sütőtök karikákat szintén megsütjük pár perc alatt. Kiszedjük a tányérra.
Ha sok a zsiradék (kb. 1 evőkanálnyinak kell lennie), akkor leöntünk belőle (ha kevés, akkor hozzáöntünk), majd a szalonnakockákat és az apró fokhagymagerezdeket helyezzük a serpenyőbe, pár percig pirítjuk, hozzáadjuk a diót, az apróra vágott bazsalikomot, végül a szőlőszemeket. A megmaradt maglisztet beleszórjuk és a musttal felöntjük. Még 1 percig forralva kevergetjük (vagy kevergetve forraljuk! :) ) és a melegen tartott húsra öntjük.

Update: a rántott húsos részleg reklamált, hogy ő miért nem ilyet kapott. :)

Újabb "hamis" kókuszgolyó

Tudom, ez már legalább a harmadik kókuszgolyó recept. De mikor olyan egyszerű és finom! :)))
Most ez a kedvencünk:
2 marék áztatott (de már kiszárított) diót, 2 kisebb, jó érett banánt, 2 ek. mazsolát (vagy más szárított gyümölcsöt), késhegynyi vaníliát aprítóba teszünk és krémesre mixeljük. Ha túl száraz lenne, tehetünk hozzá pár csepp kókusztejet; ha túl folyós, egy kanál útifűmaghéjat.
Golyókat formázunk és kókuszreszelékbe hempergetjük. Nagyon kiadós, sőt majdnem tömény, úgyhogy 2-3 golyó elég is egyszerre. :))

Diós-bazsalikomos krémmel töltött paradicsomtorony

Mire vágyik a háziasszony ebben a melegben? (A teraszon 45 fok, a konyhában csak 29.) Semmi esetre sem arra, hogy órákat álljon a tűzhely mellett. De ha lehet, még 5 percet se! :)
Ezért ma a nyers konyhát részesítettem előnyben! :)
Pesztószerű krémet készítettem, csak kicsit sűrűbbet, krémesebbet. 
2 nagy marék (a két tenyerem összefogva 2x) áztatott diót, 1 nagy csokor bazsalikomot (a vastag szára nélkül), 2 gerezd fokhagymát és fél mokkáskanál sót dobtam a turmixba és alaposan összeturmixoltam. Közben olíva- és repceolajat öntöttem hozzá- pontosan nem tudom mennyit, közben lehet látni, mennyire krémesedik. Végül 2-3 evőkanálnyi eredeti parmezánt reszeltem bele. (Aki még nem vezette be a tejtermékeket, ki is hagyhatja!)
A szép kemény paradicsomokat keresztbe felszeltem, majd minden szeletre kentem a diós pesztóból. Jól behűtve nagyon kellemes és laktató étel! 

Ropogós szardínia avokádós Waldorf salátával, házi majonézzel

Nehéz nap mint nap új receptekkel előrukkolni, ráadásul, mikor azt hiszem, hogy na, ezt még nem publikáltam, kiderül, hogy de. Ami viszont most következik, arról meg voltam győződve, hogy már szerepelt, aztán mégsem. És hát gondolni kell az új követőkre, olvasókra {üdv nékik! :)}, akiknek nem biztos, hogy van idejük, energiájuk visszalapozni a régebbi bejegyzésekhez. Azért kérlek benneteket, szóljatok, ha duplán láttok egy receptet! :)
Talán írtam már arról, milyen nehéz jó áron, jó minőségű halat beszerezni. A tenyésztett ugye nem jöhet szóba (még a lazac sem!!), a tengerből halászott is rizikós - ismerve az óceánok szennyezettségét. Legjobb a tiszta, természetes vadvízből horgászott példány, vagy az organikusan nevelt - ami persze nem olcsó.
Köztes lehetőségként a METRÓ-ban (majd kérem a reklámért a kedvezményem!!!) a friss halpultból szoktam a kisebb tengeri halakat választani, úgy mint szardínia, makréla, tengeri süllő. (Kisebb hal - kevesebb ideig van az esetleg szennyezett vízben - kevesebb toxint tartalmaz a húsa.)
A szardínia olcsó is, kissé ugyan macerás, mert le kell pikkelyezni, majd megszabadítani a fejétől és kibelezni, de a 3. után már nagyon bele lehet jönni. (Utána a halszag egy fél citrom levével könnyen eltávolítható a kézről.) Nagyobb mennyiséget szoktam venni és utána 10-15 darabonként lefagyasztani. Ha előző este előveszem a mélyhűtőből, akkor másnap 5-6 perc alatt készen van! Csak sózni kell és egy kevés citromlével ízesíteni, majd 1-2 evőkanálnyi olívaolajon kisütni - jó ropogósra. A szálkái is ehetők ilyenkor, vagy nagyon egyszerűen lehúzható a halhús a gerincről.
A Waldorf salátát sokan ismerik (zeller, alma, dió), ezt most kissé megturbóztam. Egy avokádót összekockáztam, majd egy fél kínai kelt szeltem fel hozzá. A szárzeller (van még, aki nem ismeri??) belső, sárgás részét csíkoztam fel még, illetve 1 meghámozott almát vágtam bele. A diót külön megpirítottam, apróra törtem és így adtam a salátához. (Ha még laktatóbban akarjuk adni, karikára vágott főtt tojást adhatunk hozzá.) Megsóztam és kevés citromlével locsoltam meg.
Végül elkészítettem a házi majonézt 2 tojássárgájából úgy, hogy 2 evőkanálnyi kókuszzsírt meglangyosítottam (folyékonyra), hozzáadtam 1 dl olíva olajat és ezt adtam apránként a tojáshoz, amihez előzőleg már kevertem 1 kanálnyi mustárt. (Tisztán olívaolajból nem jó készíteni a majonézt, mert nagyon kesernyés lesz.) Mikor felvette az összes zsiradékot, megsóztam, citromlevet és fehér borsot adtam hozzá és kevés húslevessel hígítottam. 
Megint azt mondhatom, hogy leírni hosszabb volt, mint elkészíteni! :)

Express nasi: diós korong

Egy gyorsan elkészíthető finomságot írok le, bár több hasonló van már a blogban, de mégis van benne egy kis újdonság is. Például, hogy most részletezem a hozzávalókat:

3 tojásfehérje
1 tojássárgája
1 ek. méz vagy xilit (esetleg késhegynyi stevia)
6 púpos evőkanál darált dió
1 csipet só
1 csipet reszelt (bio) citromhéj
kókuszzsír

A sütőt előmelegítjük 150 fokra. A tojások fehérjét habbá verjük egy csipet sóval, majd belekeverjük az édesítőt és a citromhéjat. A darált diót egy másik tálban összekeverjük az 1 tojássárgájával, majd apránként hozzáadjuk a habot és jól elkeverjük. (Most nem kell óvatosan, nem baj, ha összetörik a hab!)
Egy sütőlapot vékonyan kikenünk kókuszzsírral. Egy kis, kerek forma segítségével kb. 1cm magas

korongokat formázunk a masszából, majd a forró sütőbe rakjuk. 12 perc alatt kész. 

Tálra szedjük és kihűtjük. Kettesével össze is ragaszthatjuk őket lekvárral, kókuszkrémmel, vagy gyümölccsel, de anélkül is nagyon finom!

Diós céklás torta

Nemrégiben láttam egy rózsaszín tésztájú sütiről képet és egyből megihletett, gondoltam, én is összehozok valami hasonlót. Persze a mesterséges színezék szóba sem jöhet nálunk, az elképzelés az volt, hogy egyszerűen céklával fogom színezni. Hát ahogy azt Móricka elképzeli......
Holnap farsang lesz a suliban, pont megfelelő alkalom kínálkozott egy jópofa süti kipróbálásához. Először elmondom, hogyan nem sikerült a rózsaszín tészta. :)
Fél kiló bébicéklát héjastól megsütöttem a sütőben (lehet egyenként alufóliába csomagolni is, vagy jól záródó sütőedénybe tenni), kb. 1 óra alatt megpuhult. Mikor kihűlt, meghámoztam, feldaraboltam és összeturmixoltam.
3 nagy tojást szétválasztottam, a fehérjét csipet sóval habbá vertem, a sárgájához 2 evőkanál hideg vizet,1 kiskanál mézet, késhegynyi vaníliát és kevés reszelt citromhéjat adtam és így kevertem habosra. Ehhez adtam két púpos evőkanállal a pürésített céklából, majd 1-1 evőkanál kókusz- és gesztenyelisztet és egy késhegynyi szódabikarbónát. Óvatosan hozzákevertem a fehérjehabot (ekkor még csodálatos rózsaszínű volt!), majd a kizsírozott zsúrtortaformába tettem és előmelegített, 180 °-os sütőben sütöttem 25 percet. Hagytam kihűlni, a formából kiszedtem és vízszintesen kettévágtam. Ekkor jött a pofára esés. A csodás pink átváltozott barnává.... Nem volt épp ronda, sőt az íze is jónak tűnt, de azért igen rosszul esett..... ;) De aztán nem hagytam magam! A kudarcok mindig arra sarkallnak, hogy valami mást találjak ki. Erről kicsit később, mert még hátra volt a diós tészta rész. Az áztatott, szárított diót ledaráltam (a csonthéjasok emésztésgátló enzimjéről már többször írtam) és újabb 3 tojást vettem elő, amikből csak a fehérjére volt szükség. Habot vertem, kevés mézzel édesítettem és reszelt citromhéjjal, majd a darált dióból tettem bele kb. 6-7 evőkanálnyit. Alaposan, de óvatosan összekevertem és ezt is ugyanabban a zsúrtortaformában sütöttem meg negyed óra alatt.
Közben a maradék céklapüréhez fél doboz kókuszkrémet, egy kanál xylitet és kevés vaníliát kevertem. Nagyon fincsi krém lett belőle, mert a sült cékla magában is elég édes. Gondoltam, hogy legyen egy másik féle krém is, ezért két banánt is összeturmixoltam 1 kanál kókuszkrémmel és pici vaníliával.
A torta összeállítása a következő volt: alul a céklás (nemrózsaszín) tészta, ezen a nagyon rózsaszín céklás krém, majd a diós lap, a banános krém, majd a tetején ismét a céklás lap. Az igazi teszt holnap lesz, kíváncsi vagyok, hogy ízlik majd a többieknek! :)
Leírni sokkal bonyolultabb volt, mint megcsinálni, próbáljátok ki! :)

Hideg tavaszban meleg leves: gyömbéres sárgarépa-krémleves kakukkfüves pirított diómorzsával

Ha hideg van, felöltözünk. De kellene valami, ami belülről is melegít... Ez a leves épp megfelelő. :)
Egy fej hagymát apróra vágunk és egy evőkanál kókuszzsíron megfonnyasztjuk. Közben 4-5 szép,  bio/organikus sárgarépát meghámozunk és kisebb darabokra vágjuk, majd a hagymához adjuk és együtt pirítjuk. Megsózzuk, fűszerezzük kedvünk szerint. Nekem most kedvem volt római köményt, szerecsendiót, kurkumát és curryt tenni bele, valamint egy kávéskanál reszelt gyömbért. Fedő alatt puhára pároljuk (öntsünk alá egy kis vizet). Mikor már puha, felöntjük annyi vízzel (vagy hús- illetve zöldséglével), ami bőven ellepi és botmixerrel pürésítjük. A  hozzáadott folyadékkal tudjuk szabályozni a sűrűséget: ha kevesebb, inkább pürészerű lesz, ha több, levesesebb. Megkóstoljuk: ha kell, még sózzuk, ízesítjük és egy-két evőkanál kókuszkrémet (-tejet) adunk hozzá - ettől még krémesebb lesz.
A diót szárazon megpirítjuk, mozsárban melegen kevés sóval és friss kakukkfűvel összetörjük, majd tálaláskor a levesre szórjuk.
Egyéb betét gyanánt tehetünk bele félpuhára párolt zöldségdarabokat: spárgával, karfiollal, brokkolival tesztelve! Perfect! :)

Húsvéti menü utólag

Bocsánat, hogy csak most sikerül posztolni az idei húsvéti menüt, talán lehet még hasznosítani belőle valamit. :)

Az ételsor tehát:

- Lazac carpaccio avokádóval

- Fehérbab-krémleves sonka chips-szel

- Sokhagymás bárány tavaszi zöldségekkel

- Diós-citromos pite 

(Mondanom sem kell, ezek mind a diétába illeszthető alapanyagokból készültek...)

1. A lazacot előző nap készítettem: vékony szeleket vágtam a filéből (próbáljunk meg NE tenyésztettet, hanem vad vizit venni!!) és a következő öntettel locsoltam meg: só, 1 citrom leve, kevés reszelt héja, 1 dl olíva olaj, 1 ek. tökmagolaj, fél lilahagyma reszelve. Ebben állt egy éjszakát és másnapra a hal szinte "megfőtt" a citromlében. Tálalásnál frissen vágtam fel az avokádót szeletekre, különböző saláta-félékkel (rukkola, rosso, madársaláta) és főtt tojás karikákkal díszítettem. Nem kell belőle sok, épp csak étvágy gerjesztőnek! :)

2. A babot előző este beáztatjuk (express meló esetén használhatunk 2 konzervet is, csak öblítsük le jó alaposan folyóvíz alatt...), másnap puhára főzzük babérleveles, sós, borsos, fokhagymás vízben. Közben egy fej hagymát és pár fokhagymagerezdet megfuttatunk olajon, majd a lecsöpögtetett babot is hozzáadva kicsit átpirítjuk, majd vízzel felöntjük. Ízesítjük sóval, borsikafűvel, felforraljuk, majd rúdmixerrel pépesítjük. Az egészet szűrőn átszűrjük, hogy selymesebb legyen (a fennmaradó sűrűjéből babfasírtot v. egyéb köretet is készíthetünk). Tálalásnál aztán kiélhetjük kreativitásunkat: adhatunk mellé különböző pirított magokat (én tökmagot adtam), sonkát vékony szeletre vágva és ropogósra pirítva, valamint különböző ízesített olajokat (én medvehagymás olívaolajat csöpögtettem rá). 

3. A főételhez is előzőnap pácoltam be a bárányt: lilahagyma, snidling, medvehagyma és kevés fokhagyma olajos keverékével dörzsöltem be, amibe még egy pici rozmaringot is tettem.

Másnap besóztam, mehetett a sütőbe. Kb 1,5 óra alatt szépen megpuhult és megpirult, a vége felé még szórtam rá friss medvehagymát.

A körethez sonkalében pároltam spenótot, amihez kevés fokhagymát tettem. Sárgarépát külön pároltam kevés zsiradékkal és a végén zsírjára sütöttem. A hüvelyével fogyasztható zöldborsó még tavalyról maradt (a kertben jó sok termett), most abból is pároltam. (A képen még rizs is látható - ez nem diétás!)

4. A diós-citromos pite ötletét egy kedves anyukától kaptam, érdemes kipróbálni, nagyon üdítő és finom!

Hozzávalók a tésztához: 15 dkg darált dió, 3 dkg kókuszolaj, 1 tojássárgája

A diót összekeverem a felolvasztott kókuszolajjal és a tojás sárgájával, majd sütőpapírral bélelt, 20 cm-es tortaformába lapogatom a kezemmel úgy, hogy a pite fala 4 cm magas legyen.
Hozzávalók a krémhez: 2 bio citrom reszelt héja és leve, 13 dkg xilit (vagy 3 ek. méz), 70 ml kókusztej, 2 tojás, 2 tojás sárgája
Alaposan összekeverem a krém hozzávalóit kézi habverővel úgy, hogy egynemű legyen. Ezután ráöntöm a pitére, és 160 fokra előmelegített sütőben 30 percig sütöm, vagy amíg a citromkrém stabil marad. A pitét a formában hagyom kihűlni, majd hűtőbe teszem.

Kókusztekercs (gluténmentes, paleo)

Kókusztekercsként az első próbálkozásom, de biztos, hogy nem az utolsó! :) Bár kinézetre és állagra nem lett igazán csillagos 5-ös, az íze nagyon-nagyon jó volt!

Kezdésként jó két marék vegyes (saját) aszalt gyümölcsöt (alma, barack, meggy) langyos vízbe áztattam, míg jól visszapuhultak. Ezután - a vizet leöntve - 2 marék dióval, 2 kk. mézzel és egy kevés aszalt kókuszcsipsszel (reszelék is jó) együtt pürévé mixeltem. Közben öntöttem hozzá az áztatóvízből, amennyit épp kívánt, hogy ne legyen száraz. Végül dióliszttel, chiamaggal és kókuszreszelékkel állítottam be a megfelelő "tésztaállagot". (Ha a dió nem szimpatikus, egyéb olajosmagot is használhatunk.)

A krémhez kókuszkrémet használtam, amit 2 kanál magliszttel (mandula) sűrítettem be, de megpróbálhatjuk habbá verni is.

Egy szilikonlapra kókuszreszeléket szórtam és ezen terítettem el az aszalt gyümölcsös "tésztát", majd rákentem a kókuszkrémet és a lap segítségével feltekertem.

Legközelebb talán a kinézete is jobb lesz... :)

Adventi kalendárium

Mivel nehezen lehetne tej-, liszt- és cukormentes adventi kalendáriumot vásárolni, ezért hát elkészítettem a sajátunkat.
20 dkg bio datolyát apróra vágtam, beáztattam egy kis vízbe, amihez kiskanálnyi almaecetet öntöttem. Lecsöpögtetve az aprítóba került 3 marék dió és 1 ek. kókuszzsír társaságában. Annyira mixeltem össze, hogy nagyjából a fele lett krémes, a másik fele darabos maradt. Ezután hűtőbe került.

Közben gesztenyelisztből kis pogácsákat sütöttem (egy kevés élesztőt mézes vízben felfuttattam és ezzel "dagasztottam össze" a lisztet, majd 10 perc alatt kisütöttem - némelyik kapott a közepére a krémből) és hagytam kihűlni.
A datolyás mixből golyókat, hengereket formáztam vizes kézzel és darált mandulába, darált mákba vagy épp karobporba (nem igazán jó a diétában, most csak kivételesen!!!) forgattam.

A finomságokat egyenként celofánba csomagoltam, majd a 24 kis piros zsákocskába raktam őket. :)

Sült birs - bírlak! :)

A birsalma elég mostoha alapanyag manapság, jobbára csak az (általam erősen utált) émelyítően édes birsalmasajt közismert. Én is komoly gúglizásba kezdtem, miután hozzájutottam néhány szép, biotermesztésű darabhoz. Az első szimpatikus receptet Chili és Vaniliánál találtam, így aztán egyelőre nem is kutakodtam tovább.

A következőt változtattam a recepten: se mazsola, se datolya, hanem aszalt szilva és dió apróra vágva, 2 kanál mézzel, fahéjjal, vaníliaporral és leheletnyi őrölt gyömbérrel megbolondítva lett a töltelék, a brandy helyett pedig 2 ek. fehérborral locsoltam meg (és egy dl vizet öntöttem alá). Lefedve 175 °-os sütőben elég volt neki 1 óra 10 perc. Vaníliafagyi helyett természetesen kókuszkrém került a tetejére. Hmmm, éljen! (Úgy érzem, lesz ez még tovább is....)

Hidegkonyha a meleg konyhából :)

A képen kocsonyakockák, hagymás babsaláta és kocsonyázott Waldorf-saláta látható. Az elsőről nem írnék semmit, a másodikról annyit, hogy az öntet méz, almaecet, citromlé, só, víz, ami a főtt babra és a karikára vágott lilahagymára locsolódott. :)
A Waldorf saláta 3 legfontosabb összetevője: zeller (én most gumót használtam, de autentikusabb a szárzeller), {hasábokra vágva megpuhítottam sós-citromlés vízben, majd kihűtöttem}, alma {nyersen, felkockázva}, dió {szárazon megpirítva}.  1 tojássárgájából és hidegen préselt, bio napraforgóolajból majonézt kevertem, amit mustárral, mézzel, citromlével, sóval és borssal ízesítettem. Közben beáztattam 3 zselatinlapot vízbe, majd kifacsarva a langyos (leszűrt) húslevesben (2,5 dl) hagytam feloldódni. Ezt kevertem aztán össze a majonézzel és öntöttem a zelleres-almás-diós keverékre. De mivel ez nekem így túl színtelen volt, adtam hozzá egy kockára vágott, piros színű paprikát és egy kevés petrezselyemzöldet. Formákba téve a hűtőben hagytam megszilárdulni.
Tányérra borítottam, mellé a babsalátát és a kocsonyából vágott kockákat.

Libamáj variációk 2. Pirított diós, rozmaringos libamáj sült tökkel

Második variációként a felforrósított serpenyőben szárazon megpirítottam 2 marék apróra tört diót. A helyére ment a vastag szeletekre vágott máj, amire leheletnyi őrölt rozmaringot és tarka borsot szórtam, miközben megint kb. 1-1 percet sütöttem a szeletek mindkét oldalát. Az előzőleg sütőben megsütött tökből szép szeletet vágtam, erre helyeztem a májat, megszórtam a pirított dióval és egy kis darab céklával és kapribogyóval díszítettem. Hát ez is jó lett, na! :)

Epres piskóta (glutén- és tejmentes)

Ehhez a sütihez kell némi előkészület, de aki a diétát csinálja, úgyis tart otthon áztatott/szárított olajos magvakat. A tésztához diót használtam, ami nem is volt teljesen kiszárítva, mégis sikerült. :) 

3 nagy tojást kettéválasztottam, külön a fehérjét, majd a sárgáját felvertem, utóbbiba tettem egy csöpp mézet és leheletnyi vaníliakivonatot, majd hozzá kevertem a darált diót, ami majdnem krémszerű volt. Ehhez adtam óvatosan a felvert habot. Előmelegített sütőben 175°-on kb. 15-20 percet sült, mikor a tetejére raktam az előzőleg megmosott, lecsepegtetett eperszemeket. (Más gyümölccsel is jó!) Még 10 percet hagytam a sütőben, aztán már alig vártuk, hogy kihűljön...

Erdészné kedvence: erdei gombával, medvehagymával töltött tekercs, diós leveles kellel

A mai ebéd (is) hirtelen ötlettől vezérelve született. Volt egy szép darab karajom, amit sikerült vékonyan felszeletelni és kiklopfolni. A töltelékhez 1 fej hagymát apróra vágtam és 2 szelet, csíkokra vágott, füstölt (házi) szalonna kíséretében sütögetni kezdtem. Ujjnyi csíkokra vágott medvehagymát és kockázott erdei gomba keveréket tettem még hozzá (a mélyhűtőben lapultak eddig) és pár percig együtt pirítottam. Kevés kakukkfűvel ízesítettem (az erdei feeling-et erősítendő), majd pár perc hűlés után 1 tojást és 1 ek. instant hajdinakását kevertem bele. (E kettő nélkül is összeáll a töltelék, aki még nem tart itt a diétában!)
A szeletekre kevés tölteléket helyezve felcsavartam, fogvájóval megtűztem és zsíron kisütöttem. A köret a már korábban is posztolt leveles kel volt, amit most megpároltam és dióval összepirítottam.

Magyar sushi :)

Tegnap a húgom japán napon volt, ez adta az inspirációt a mai előételhez. Persze nem az ízvilágában emlékeztet a szusira, hanem kinézetében. Algalap helyett spenótleveleket, a rizs helyett diót, a hal helyett sütőtököt használtam.
Egy kisebb sütőtök felét kockára vágtam, kevés kókuszzsíron puhára pároltam, miközben 3 ek. vizet tettem alá, sóztam és reszelt gyömbérrel ízesítettem. Aki nem olyan nagy barátja a gyömbérnek, mint én, kipróbálhatja más fűszerrel is, mint pl.: őrölt kömény v. szerecsendió. Az előzetesen 1 napig sós vízben áztatott, majd megszárított dióból (így eltűnnek az emésztést gátló enzimek és a keserű íz) 2 marékkal ledarálunk. A sütőtökből néhány kockát kiveszünk, a többit villával összenyomjuk és összekeverjük a diókrémmel. 
A spenót leveleket (10 dkg elég!) megmossuk, a vastag erét kiszedjük és kb. 10 mp-re forró vízbe tesszük (blansírozzuk), majd lecsepegtetjük. Egy folpack darabra szépen elrendezzük, hogy egymást fedjék és egy kb. 10x20 cm-es téglalapot kapjunk. Ha fűszerezni szeretnénk, most megtehetjük, pl. egy kis sóval és szerecsendióval. Rákenjük a diókrémet és a maradék tökkockákat a közepére helyezzük. A fólia segítségével feltekerjük és hűtőbe rakjuk, hogy dermedjen, mert úgy könnyebb szeletelni. Ebben az állapotban le is fagyaszthatjuk, majd karácsonykor csak előkapjuk és hipp-hopp, meg is van az előétel! :) Kis gyakorlással ennél szebbeket is lehet csinálni, mint ami most nekem összejött! :)