Egy kis segítség kezdő smoothie (krémturmix) - gyártóknak

Már írtam arról többször is, milyen fontos a nyers, élő ételek fogyasztása. Nem vagyok fanatikus, nem gondolom, hogy csak ilyeneken kéne élni egy átlagembernek, de nem bántom azt sem, akinek ez a választása. Én jobb szeretek az "arany középúton" maradni, általában mindenben.
Egy külföldi oldalon láttam egy helyes táblázatot a smoothie-k elkészítéséről, gondoltam, lefordítom, hogy azok is értsék, akik esetleg nem beszélnek angolul. Remélem, tudjátok használni, fogadjátok szeretettel! :)

A zöldeket legjobb variálni, lehet többfélét is használni, mint ahogy a gyümölcsökből is. Lényeges, hogy vegyszermentes termesztésből származó növényeket használjunk és alaposan, krémesre turmixoljuk! (Minél nagyobb teljesítményű a mixerünk - annál finomabb lesz a végeredmény!) A turbózó hozzávalókból egyszerre csak egyfélét és keveset használjunk! A smoothie-t mindig éhgyomorra fogyasszuk és várjunk utána legalább 1 órát a következő étkezéssel!
Jó étvágyat! :)

Újabb "hamis" kókuszgolyó

Tudom, ez már legalább a harmadik kókuszgolyó recept. De mikor olyan egyszerű és finom! :)))
Most ez a kedvencünk:
2 marék áztatott (de már kiszárított) diót, 2 kisebb, jó érett banánt, 2 ek. mazsolát (vagy más szárított gyümölcsöt), késhegynyi vaníliát aprítóba teszünk és krémesre mixeljük. Ha túl száraz lenne, tehetünk hozzá pár csepp kókusztejet; ha túl folyós, egy kanál útifűmaghéjat.
Golyókat formázunk és kókuszreszelékbe hempergetjük. Nagyon kiadós, sőt majdnem tömény, úgyhogy 2-3 golyó elég is egyszerre. :))

Diós-bazsalikomos krémmel töltött paradicsomtorony

Mire vágyik a háziasszony ebben a melegben? (A teraszon 45 fok, a konyhában csak 29.) Semmi esetre sem arra, hogy órákat álljon a tűzhely mellett. De ha lehet, még 5 percet se! :)
Ezért ma a nyers konyhát részesítettem előnyben! :)
Pesztószerű krémet készítettem, csak kicsit sűrűbbet, krémesebbet. 
2 nagy marék (a két tenyerem összefogva 2x) áztatott diót, 1 nagy csokor bazsalikomot (a vastag szára nélkül), 2 gerezd fokhagymát és fél mokkáskanál sót dobtam a turmixba és alaposan összeturmixoltam. Közben olíva- és repceolajat öntöttem hozzá- pontosan nem tudom mennyit, közben lehet látni, mennyire krémesedik. Végül 2-3 evőkanálnyi eredeti parmezánt reszeltem bele. (Aki még nem vezette be a tejtermékeket, ki is hagyhatja!)
A szép kemény paradicsomokat keresztbe felszeltem, majd minden szeletre kentem a diós pesztóból. Jól behűtve nagyon kellemes és laktató étel! 

8. évesem tortája

Kisfiam, a kis Delikvens ma 8 éves lett. És már 3 napja iskolás.
Gitta citrom tortáját csináltam meg neki, egészen úgy, ahogy oda le van írva. Szerintem nagyon finom lett, Neki is ízlett, az iskolában a többi gyerek között viszont nem aratott osztatlan sikert. Hát cukor nem volt benne, az tuti és még színezék sem... Sajnos nem mehettem be az ünneplésre, így egyben nem tudtam lefotózni, pedig igen szépen feldíszítettem! :) Csak egy szeletet sikerült megmentenem...

A recepthez annyit fűznék hozzá, hogy aki nem teljesen vegán, az használjon inkább egy kis zselatin lapot, vagy kétszeres mennyiségű útifű maghéjat, mert nekem nem akart egybenmaradni a krém. A kesudiós hab sem, pedig abba is tettem egy kis psylliumot. Az alap lett a legjobb, de az összhatás is remek! 

Lencsecsíra

Az úgy volt, hogy először lencselevest akartam főzni (sikerült is!), amihez beáztattam "egy kis" lencsét. Másnapra  óriási mennyiségű duzzadt lencsével találtam magam szembe. Fele belekerült a levesbe (jó sűrű lett, leírás majd máskor), de még mindig nagyon sok maradt, amivel nem tudtam mit kezdeni, de kidobni nem volt szívem. Hagytam. Másnapra megjelentek a csírakezdemények. Ekkor jutott eszembe, hogy hiszen a lencsecsíra ehető, sőőőőt! :) Gittánál sok finomságról olvastam, gondoltam, nekem is sikerülhet... 3 nap után éreztem azt, hogy eljött az idő alkotni belőle. Először 2 marokkal beleszórtam az aprítógépbe, mellé ment (áztatott, szárított) napraforgómag, só, citromlé, petrezselyemlevél és 1 kk. útifű maghéj. Összeturmixoltam és egy finom krém kerekedett belőle. 

Ekkor eszembe jutott, hogy anyukám allergiás a napraforgómagra (is), ez neki nem lesz jó. Így egy újabb adag készült, ezúttal áztatott hajdina pehellyel, reszelt lilahagymával, a többi ugyanaz. Valamiért ennek jobb állaga lett, ezekből kis golyókat is tudtam csinálni:

A sült gidacomb mellé nagyon jó kis köret volt.

Krékerek

Gitta nyersétel blogjában akadtam ezekre a finomságokra, amiket aztán gyakran el is készítek. Mivel zöldségleveket is gyártanom kell gyümölcscentrifugával, felmerült a kérdés, hogy mi legyen a kifacsart zöldségmaradvánnyal? A két dolgot összekötve adódott a megoldás: ezekből készül a mi krékerünk, amit afféle nasiként fogyasztunk.

Ez a legutóbbi sárgarépa, szárzeller, kevés brokkoli, édeskömény elegyéből készült, kevés darált és beáztatott sárgalenmag, napraforgó- és tökmag hozzáadásával. Kevés só és Kotányiék Pizza fűszerkeveréke adta meg a végső ízt.

Mivel nincs aszalóm, vagy a kandalló tetején, vagy a sütőben végzem a szárítást.

Most a már nagyjából kiszáradt krékereket háromszög alakúra vágtam és 5-6 percre betettem a 200°-os sütőbe. Nagyon jó plusz ízt adott neki!

Nyers pite

Na, nem kell megijedni, ehető ez, sőőőőőt!!! Végre nekiálltam gyümölcslapot aszalni, úgy ahogy azt Gittánál olvastam. Kicsit macerás volt, mert nincs aszalóm, viszont a kandalló tetején szépen kiszáradt így is, csak tovább tartott. Az inspirációt Annipanni almás-mákos pitéje adta, kb. úgy is csináltam, csak nekem 4 lapom volt és 3 réteg töltelékem: 2 almás és 1 mákos. (Az almásból természetesen kimaradt a pudingpor, a mákoshoz pedig pár csepp kókusztejet is tettem.) Féltem, hogy nem tudom majd szeletelni, de ez csak az elején tűnt így, utána a lap szépen visszapuhult a tölteléktől és könnyen vágható lett. Ha kétszer ennyit csináltam volna, az is kevésnek bizonyul! Köszönöm az ötletet!