Cassoulet - avagy a macerás ételek királya

Ennek a posztnak a megírását is halogatom már egy ideje, de most nekiveselkedek. Érdekes, hogy az étel elkészítése sokkal macerásabb, azzal mégsem vártam ennyit... :)
Egy ideje már körvonalazódott bennem, hogy Karácsonykor kihagyom a töltött káposztát és helyette valami extrábbal lepem meg magunkat. És akkor szembe jött egy nagyon vicces poszt ezen a blogon: http://hommelette.blogspot.hu/2008/12/cassoulet.html (Vigyázat, elolvasni sem tart rövid ideig!)
A francia konyha mindig is a szívem csücskének számított, így hát felmértem az itthoni készleteket, tanulmányoztam egyéb szakirodalmat - majd beszereztem a hiányzó alapanyagokat. Megtudtam, hogy a cassoulet-ből (ejtsd: kásszulé) tájegységenként többfélét tartanak számon, amit én összehoztam, az nagyjából a toulouse-inak felel meg, bár abban bárányhús van. 

Következzen a húsok felsorolása, ami belekerült: 
- kacsacomb (ez volt egyedül bolti, a többi saját)
- fehérkolbász (leírás itt)
- füstölt csülök
- húsos szalonna
- gidapecsenye (gerinc melletti filé)

Az alapreceptnek nagyjából a harmadát vettem (tehát fél kiló bab, 1 liter húsleves, 1/2 csülök, 30 dkg kolbász, 30 dkg gidahús, 25 dkg szalonna, 30 dkg kacsahús, 1 kis üveg paradicsom, 3 dl fehérbor, 2 répa, 1 kis zeller, 1 kis hagyma - 3-4 szegfűszeggel, kis fej fokhagyma) - így pont belefért végül a 4 literes cserépedényembe. 
Mivel az eredeti oldalon remek fázisfotók vannak, nem írom le részletesen, legyen elég egy kép az alapanyagokról és a sütőbe való behelyezés előtt álló edényről: 

3 és fél órát sült a 150 fokos sütőben, közben néha lenyomogattam a megpirult részeket. A család véleménye egyhangúlag elismerő volt és mindenkinek ízlett. Igaz, hogy két napig készült (nem kellett rohannom vele - no meg nem is lehet), de mindenképpen megérte!
Ha van időtök, alapanyagotok, feltétlen próbáljátok ki, fantasztikusan ízletes!
Íme a végeredmény:

Medvehagymás borda kapros zöldbabbal, hamis krumplipürével, nemzeti salátával :)

A jó hosszú cím után röviden megpróbálom összefoglalni az elkészítést.
A hús lehetne akármilyen, de ez most kecskének bordája. Besóztam, borsoztam és olívaolajjal elkevert medvehagymás krémmel kentem meg. Lefedve 2 órát sütöttem.
A zöldbabot megpároltam kevés sós vízben, a végén apróra vágott kaporral szórtam meg. A hamis krumplipüré karfiolból készült. :) A zöldséget rózsáira szedve sós, őrölt köményes vízben megfőztem. A feléből egy másik étel készült (amit majd posztolok), a másik felét leturmixoltam 1-1 ek. kókuszzsírral és -krémmel, majd reszelt szerecsendió adta meg a krumplipüré-jelleget. :)
A nemzeti saláta a színei miatt kapta persze a nevét (meg a kokárda jellege miatt- elvégre közeledik márc.15.), de a hozzávalók nem hazaiak... :(
Rukkola, reszelt sörretek, újhagyma és paprika darabok öntettel, mely Jamie Flavour Shaker-jében készült: petrezselyem, só, olívaolaj, citromlé. Csodásan krémes öntet lesz belőle...

Pünkösdi gidacomb

Nagyon rövid leszek, a fotók magukért beszélnek. :) 
1.kép: Kecskegida combja és a fűszerek (petrezselyem, snidling, kakukkfű, rozmaring, tárkony, izsóp, fokhagyma, biocitrom kisujjnyi héja és kevés leve, fűszersó) 

2. kép: A bepácolt gidacomb (a felsorolt fűszereket apróra vágtam, mozsárban összetörtem, 2 dl olíva olajjal elkevertem, majd a húsba masszíroztam) kevés libazsírral és vízzel meglocsolva, lefedve a hideg sütőbe toltam, majd 175 fokon 2 órát sütöttem.

3. kép: A megsült gidacomb fogyasztható állapotban (párolt zöldséggel, vagy diétán kívül pirított újkrumplival, salátával)

Lasagne - tészta nélkül

Ez a lasagne speciális, mint a mi diétánkban minden, de azért nagyon finom és sok féleképpen variálható, attól függően, mi található éppen otthon. A töltelék nálunk most apróra vágott padlizsán és maradék sült gidahusi keverékéből állt össze. A padlizsánt olaszos fűszerkeverékkel, fokhagymával és sóval fűszereztem és olívaolajon elősütöttem. A húst összevágtam (talán jobb lett volna ledarálni, de így is jó volt).

A sütőtál alját hajszálvékony szalonnaszeletekkel béleltem ki, majd erre a közepes méretű cukkiniből (hosszában) zöldséghámozóval vágott vékony szeleteket helyeztem. Erre jött a padlizsános, húsos töltelék, majd újra cukkinicsíkok, újra töltelék, egészen addig, míg a hozzávalók el nem fogytak. Közben a kezünkkel kicsit lenyomogatjuk. Önthetünk rá kedvünk szerint fűszerezett házi paradicsomszószt, nálam ez most elmaradt, enélkül is nagyon finom lett. A tetejére is szalonna szeleteket tettem. (Kezdők kedvéért: olaszos fűszerek a kakukkfű, oreganó, bazsalikom.)

Utolsó napok a kertben

Elnézve az időjárásjelentést, nem valószínű, hogy idén még tudunk főzni a kertben, így bejegyzem a múlt hétvégi (még az eső előtti) kerti garázdálkodásom.A kukoricagóré-építő tagságnak vörösboros-vargányás gidapörköltet főztem (a recept közlésétől eltekintenék), a Delikvensnek pedig grillezett vadmalacbordát.

Ez utóbbiban annyi volt a csalás, hogy a hiper-szuper gyorsfőző kuktában kezdte karrierjét, 2 dl sós vízzel leöntve.

Kb. 20 percet töltött nagy nyomás alatt, majd átpakoltam a grilltálcára és zsírral kevert, apróra vágott fokhagyma és petrezselyem egyvelegével fűszereztem. Ekkorra a parázs már pont jó volt, 10 percet kellett grillezni és senki meg nem mondta (volna), hogy nem ott lett illatos-omlós-ropogós! :)

Gidahússal töltött padlizsán

Az eredeti receptet Gabojszánál találtam, amit ezúton is köszönök! A lényeges változtatásom az volt, hogy sertés helyett kecskegida húsát használtam, ami nagyon finom és egészséges. A fűszerezés is kicsit más lett: majdnem minden itthon található zöldfűszerből tettem bele. Konkrétan: lila bazsalikomot, rozmaringot, snidlinget, kakukkfüvet, borsikafüvet és természetesen oreganót. A paradicsomlé saját eltevésű volt. 1 kanál útifű maghéj segített, hogy jobban összeálljon a töltelék. Csak 2 padlizsán tetejére raktam kecskesajtot, de anélkül is finom.