A mi zsemlénk

Bár egészen jól megvagyunk kenyérféle nélkül, néha - így ünnepek táján - azért megpróbálkozom némi kényeztetéssel, most például zsemle képében. Egy paleo kenyérke receptjét olvastam valahol, azt alakítottam át.
2,5 dl-s bögre volt a mérő, ebbe került 2 evőkanál kókuszliszt, 3 ek. amaránt liszt (új szerzemény, jónak tűnik!), 2 evőkanál tökmagliszt és egy ek. petrezselyemmag őrlemény - ez utóbbi ízesítésnek. Ehhez adtam még 4 ek. útifűmaghéjat (psyllium), és 1-1 evőkanál chiamagot és lenmagtöretet. (Ebben a lenmag nem egészben van, de nem is darálva.) 1/2 teáskanál só, 1 teáskanál kókuszzsír és 2 mokkáskanál szódabikarbóna került még bele. 2 nagy tojás fehérjét habbá vertem és összekevertem a maglisztes keverékkel. 1 bögrényi (2,5 dl) forró vízzel szép simára kevertem, majd kis muffin formákba adagoltam. (Ennyiből 8 kis zsemle lett.)
Előmelegített sütőben 175°-on 25-30 percet sült. 
Ha kihűlt, le is lehet fagyasztani és bármikor elővenni - hamar kiolvad!
(A szódabikarbóna miatt ne fogyasszuk gyakran - csökkenti a gyomorsavtermelést, ami sok bajnak az okozója lehet!)

Karfiolleves tökmagos galuskával

Egyszerű, gyors leves, amely a paleos étkezésbe is beilleszthető.
A karfiolt rózsáira szedjük, megmossuk és 1,5 l vízben feltesszük főni. Sóval, őrölt köménnyel ízesítjük (esetleg még egy kis bio/házi ételízesítővel).
Amikor puhára főtt a zöldségünk, felét kivesszük és más ételhez használjuk fel (pl. karfiolpüré), mivel enélkül túl sűrű lenne a levesünk. Fokhagymás - paprikás rántást készítünk 1 csapott ek. kókuszliszttel és 1 csapott ek. tökmagliszttel. Hideg vízzel felengedjük, majd a karfiolhoz öntjük. 
A levesbetéthez 1 tojást megsózunk, kissé felverünk és szintén kókuszliszt és tökmagliszt keverékével keverjük ki. (Ne legyen se túl sűrű, se túl lágy!)
A levesbe szaggatjuk, még pár percig főzzük, a végén apróra vágott petrezselyemmel ízesítjük. 
[Nem diétázók tehetnek egy kanál tejfölt a tányérba, erre merjük  a levest, így az egész családnak könnyedén készíthetünk levest.]

Pizza (paleo-jellegű)

Pizzát sütöttem a minap. Afféle rendeset. Igen ám, de olyan finom illata kezdett terjengeni sülés közben, hogy rájöttem, meg kell alkotnom a "diétás" pizzát is.
Így összedobtam ezt.
2 egész tojást elkevertem sóval és egy kevés pizza fűszerkeverékkel, 2 ek. olívaolajjal, és kb. 0,5 dl vízzel. Ebbe került két ek. kókusz- és 1 ek. tökmagliszt. (Lehet, hogy kell bele még egy kis víz, esetleg még egy kis liszt - olyan se híg, se száraz legyen a tészta.) Összekeverés után már öntöttem is egy kiolajozott kisebb tepsibe. A paradicsomszószba is került só, pizzafűszer, fokhagyma és egy csöpp méz - megkentem vele az alapot. A zöldségeket vékonyra karikázva pakoltam rá (cukkinit, répát, paprikát), majd olajbogyóval és koktélparadicsommal díszítettem.
Természetesen lehet szalonnával v. hús-, halfélével megrakni, csak az a lényeg, hogy ezek már ne legyenek nyersek, mivel a sütési idő elég rövid (15 perc).
A végén még meg lehet locsolni paradicsomszósszal és olívaolajjal, illetve (akinek lehet) megszórni kevés reszelt sajttal. A Delikvens maradéktalanul elégedett volt! :)

Falafelszerűség - fűszeres lencsefasírt

Akik ismernek - vagy többször benéznek a blogomra, már tudhatják, hogy nem szeretek kidobni ételt. Másnap ugyanazt enni unalmas, így gyakran dobom fel az előző napi kaját. Most is így történt. Vörös lencséből készült egy fűszeres főzelékszerűség [a vörös lencse természetéből fakadóan: még nem jó, még nem jó, már nem jó - vagyis püré :)], hagymával, fokhagymával, köménnyel, kurkumával, babérlevéllel és egy kis curryvel fűszerezve. A mennyiséget elméreteztem, másnap bánatosan didergett a hűtőben még vagy 3 merőkanálnyi. 
Hirtelen ötlettől vezérelve egy nyers tojást kevertem bele, majd a megfelelő állag eléréséhez 2 ek. tökmaglisztet. Evőkanálnyi adagokban sütöttem ki kókuszzsíron. Türelmesen, mert csak akkor lehet szépen megfordítani, ha kellően pirosra sült az alja. Lehet golyókat is formázni belőle, akkor tényleg falafel jellege lesz.
Nagy sikert aratott a kívül ropogós, belül omlós fasírtka.

Paleo mézeskalács (glutén- és tejmentes)

{150. poszt - hurrá! :)}
Nincs Karácsony mézeskalács nélkül, így hát nekem is össze kellett hozni valamit! :) Nagy segítség volt ebben az újonnan felfedezett dióliszt. (Van máklisztem is, majd abból is alkotok valamit! :))
[Megint nem mértem semmit, csak szemre dolgoztam, bocs.]
Kb. 10-10 dkg dió- és gesztenyelisztet, valamint 5 dkg tökmaglisztet kevertem össze. Ebbe jöttek a fűszerek: vaníliapor, őrölt fahéj, őrölt szegfűszeg, gyömbérpor, reszelt (bio)citromhéj és fél mokkáskanál szódabikarbóna. (Ez utóbbi csak kivételes alkalmakkor mehet!!) 2 nagy biotojást 1 hatalmas evőkanál mézzel habosra kevertem, majd a lisztes keverékhez adtam. Elég ragacsos volt, így még kellett hozzá kevés gesztenyelisztet adnom. Jól összekevertem, majd kinyújtottam.

A sütőt előmelegítettem 175°-ra. A kiszaggatott sütiket dióval és mandulával díszítettem, majd kb. 6 perc alatt megsütöttem. (Szaggatás előtt jobb betenni a hűtőbe, mert az adag második felével már én is könnyebben dolgoztam!) Ilyen lett kisülve: