Mottó

"Az ételed legyen az orvosságod, az orvosságod legyen az ételed!"

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gesztenyeliszt. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gesztenyeliszt. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 31., csütörtök

Diós céklás torta

Nemrégiben láttam egy rózsaszín tésztájú sütiről képet és egyből megihletett, gondoltam, én is összehozok valami hasonlót. Persze a mesterséges színezék szóba sem jöhet nálunk, az elképzelés az volt, hogy egyszerűen céklával fogom színezni. Hát ahogy azt Móricka elképzeli......
Holnap farsang lesz a suliban, pont megfelelő alkalom kínálkozott egy jópofa süti kipróbálásához. Először elmondom, hogyan nem sikerült a rózsaszín tészta. :)
Fél kiló bébicéklát héjastól megsütöttem a sütőben (lehet egyenként alufóliába csomagolni is, vagy jól záródó sütőedénybe tenni), kb. 1 óra alatt megpuhult. Mikor kihűlt, meghámoztam, feldaraboltam és összeturmixoltam.
3 nagy tojást szétválasztottam, a fehérjét csipet sóval habbá vertem, a sárgájához 2 evőkanál hideg vizet,1 kiskanál mézet, késhegynyi vaníliát és kevés reszelt citromhéjat adtam és így kevertem habosra. Ehhez adtam két púpos evőkanállal a pürésített céklából, majd 1-1 evőkanál kókusz- és gesztenyelisztet és egy késhegynyi szódabikarbónát. Óvatosan hozzákevertem a fehérjehabot (ekkor még csodálatos rózsaszínű volt!), majd a kizsírozott zsúrtortaformába tettem és előmelegített, 180 °-os sütőben sütöttem 25 percet. Hagytam kihűlni, a formából kiszedtem és vízszintesen kettévágtam. Ekkor jött a pofára esés. A csodás pink átváltozott barnává.... Nem volt épp ronda, sőt az íze is jónak tűnt, de azért igen rosszul esett..... ;) De aztán nem hagytam magam! A kudarcok mindig arra sarkallnak, hogy valami mást találjak ki. Erről kicsit később, mert még hátra volt a diós tészta rész. Az áztatott, szárított diót ledaráltam (a csonthéjasok emésztésgátló enzimjéről már többször írtam) és újabb 3 tojást vettem elő, amikből csak a fehérjére volt szükség. Habot vertem, kevés mézzel édesítettem és reszelt citromhéjjal, majd a darált dióból tettem bele kb. 6-7 evőkanálnyit. Alaposan, de óvatosan összekevertem és ezt is ugyanabban a zsúrtortaformában sütöttem meg negyed óra alatt.

Közben a maradék céklapüréhez fél doboz kókuszkrémet, egy kanál xylitet és kevés vaníliát kevertem. Nagyon fincsi krém lett belőle, mert a sült cékla magában is elég édes. Gondoltam, hogy legyen egy másik féle krém is, ezért két banánt is összeturmixoltam 1 kanál kókuszkrémmel és pici vaníliával.
A torta összeállítása a következő volt: alul a céklás (nemrózsaszín) tészta, ezen a nagyon rózsaszín céklás krém, majd a diós lap, a banános krém, majd a tetején ismét a céklás lap. Az igazi teszt holnap lesz, kíváncsi vagyok, hogy ízlik majd a többieknek! :)
Leírni sokkal bonyolultabb volt, mint megcsinálni, próbáljátok ki! :)



2012. február 13., hétfő

Süti farsangra (glutén- és tejmentes)

Nagyon guszta sütit sikerült összehozni a farsangra, ízlett még a nem diétázóknak is. :)
Piskótát sütöttem gesztenyelisztből és erdei gyümölcsös zselével töltöttem meg.
A tésztához 4 tojást kettéválasztottam, a fehérjét kemény habbá vertem egy csipet sóval, a sárgáját 1 ek. mézzel és 3 ek. hideg vízzel habosra kevertem, majd felváltva kevertem hozzá óvatosan a fehérjéből vert habot és a 4 ek. gesztenylisztet. Sütőpapírt tettem a tepsire és nagyon vékonyan kókuszzsírral kentem meg. (Így könnyebb a végén lehúzni a megsült tésztáról.) A 175°-ra előmelegített sütőben elég volt 10 perc és máris készen lett. Még forrón egy kicsavart, nedves konyharuhára raktam, a papírt lehúztam és feltekertem, így hagytam kihűlni.
A mélyhűtőből vettem elő málnát, fekete és vörös áfonyát és bodzabogyót. Kevés vízzel, mézzel és vaníliával felmelegítettem, majd 3 (előzőleg beáztatott és kicsavart) zselatinlapot kevertem hozzá. Ez is kihűtöttem és mikor már kenhetőre dermedt, a piskótára raktam és feltekertem. Néhány óra múlva szépen lehetett szeletelni.

2012. február 8., szerda

Póréhagyma krémleves

Nagyon egyszerű, de finom a következő téli, melegítő leves.
A póréhagymát vékony karikára vágjuk és olívaolajon megfonnyasztjuk. Sózzuk és kevés vizet aláöntve, fedő alatt megpároljuk. Kb. 10 perc alatt kellően megpuhulnak a karikák, ezután kissé barnásra pirítjuk (ha kell, még kevés olívaolajat önthetünk alá).
2 evőkanálnyit kiszedünk, a többit meghintjük a diétában engedélyezett valamilyen liszttel (én gesztenyelisztet használtam), majd húslevessel felengedjük. Ízlés szerint még fűszerezzük (fehér bors, őrölt kömény), majd ha felforrt, botmixerrel pépesítjük. Kevés vajjal még finomíthatjuk, azonban ez el is maradhat és a tejszín sem hiányzik belőle, nagyon finom, krémes lesz.
Tálaláskor megszórjuk friss petrezselyemmel, kis kockára vágott piros paprikával, friss reszelt répával, a félretett sült póréhagymával és szárazon megpirított tökmaggal.

2012. február 4., szombat

Burgundi marha

Reninél találtam meg álmaim marháját. :) Természetesen ezt is kissé átalakítottam, részben a diéta miatt, részben mert másképp nem tudok... - csak improvizálva főzni. :)
Szóval a linkelt receptben minden részletesen le vagyon írva, én most csak a változtatásokat közlöm.
- Bio szürkemarha lábszárából készült, ami nem tett neki rosszat.
- A megszóratás gesztenyeliszttel történt.
- Tettem hozzá 1 marék karikára vágott szárzellert is.
- És most jön a legdurvább része (Boeuf bourguignon rajongók ne figyeljenek ide!): főzés közben derült ki, hogy nem lesz 3-4 órám a sütőben való sütögetésre, úgyhogy kuktába került az egész átpirított cucc, [húsostul, levesestül, vörösborostul] és 1 óra alatt készre sikeredett.
- Közben még póréhagymát (!) és gombát is pirítottam kevés vajban, de lehet olívaolajban v. kókuszzsírban is, ha valaki teljesen ki szeretné zárni a kazeint {tejfehérje}.

Borzasztó finom lett!!!!!!!

2011. december 27., kedd

Tüskeböki, avagy: kelbimbó ropogós gesztenyebundában

Néhány napja láttam a tv-ben, a River Cottage c. ~kedvenc~ műsoromban, ahogy Hugh Fearnley-Whittingstall és barátai a kelbimbót népszerűsítették. (Nálunk mondjuk nem kell, mert szeretjük.) Ez a recept onnan származik.
A kelbimbót kevés sós vízben (esetleg húslevesben) 5-6 perc alatt roppanós puhára főzzük. Kicsit félretesszük hűlni. Addig a gesztenyelisztet vízzel összekeverjük, palacsintatészta sűrűségűre (csak liszt és víz!).
Egy wokban jó sok zsiradékot (kókuszzsír, olívaolaj) forrósítunk. A kelbimbóba fogpiszkálót szúrunk, a gesztenyelisztes tésztába mártjuk, majd a forró olajban pár perc alatt ropogósra sütjük. (Kell némi gyakorlat, míg kitapasztaljuk, hogy melyik pillanatban a legjobb megfordítani, mikor még nem ragad oda, de már megpirult.)

Frissen a legjobb, mert később már visszapuhul a tészta. :)

2011. december 17., szombat

Paleo mézeskalács (glutén- és tejmentes)

{150. poszt - hurrá! :)}
Nincs Karácsony mézeskalács nélkül, így hát nekem is össze kellett hozni valamit! :) Nagy segítség volt ebben az újonnan felfedezett dióliszt. (Van máklisztem is, majd abból is alkotok valamit! :))
[Megint nem mértem semmit, csak szemre dolgoztam, bocs.]
Kb. 10-10 dkg dió- és gesztenyelisztet, valamint 5 dkg tökmaglisztet kevertem össze. Ebbe jöttek a fűszerek: vaníliapor, őrölt fahéj, őrölt szegfűszeg, gyömbérpor, reszelt (bio)citromhéj és fél mokkáskanál szódabikarbóna. (Ez utóbbi csak kivételes alkalmakkor mehet!!) 2 nagy biotojást 1 hatalmas evőkanál mézzel habosra kevertem, majd a lisztes keverékhez adtam. Elég ragacsos volt, így még kellett hozzá kevés gesztenyelisztet adnom. Jól összekevertem, majd kinyújtottam.
A sütőt előmelegítettem 175°-ra. A kiszaggatott sütiket dióval és mandulával díszítettem, majd kb. 6 perc alatt megsütöttem. (Szaggatás előtt jobb betenni a hűtőbe, mert az adag második felével már én is könnyebben dolgoztam!) Ilyen lett kisülve:

2011. december 2., péntek

Adventi kalendárium

Mivel nehezen lehetne tej-, liszt- és cukormentes adventi kalendáriumot vásárolni, ezért hát elkészítettem a sajátunkat.
20 dkg bio datolyát apróra vágtam, beáztattam egy kis vízbe, amihez kiskanálnyi almaecetet öntöttem. Lecsöpögtetve az aprítóba került 3 marék dió és 1 ek. kókuszzsír társaságában. Annyira mixeltem össze, hogy nagyjából a fele lett krémes, a másik fele darabos maradt. Ezután hűtőbe került.
Közben gesztenyelisztből kis pogácsákat sütöttem (egy kevés élesztőt mézes vízben felfuttattam és ezzel "dagasztottam össze" a lisztet, majd 10 perc alatt kisütöttem - némelyik kapott a közepére a krémből) és hagytam kihűlni.
A datolyás mixből golyókat, hengereket formáztam vizes kézzel és darált mandulába, darált mákba vagy épp karobporba (nem igazán jó a diétában, most csak kivételesen!!!) forgattam.
A finomságokat egyenként celofánba csomagoltam, majd a 24 kis piros zsákocskába raktam őket. :)

2011. november 29., kedd

Pikáns, zelleres húsgombócok

A fénykép sajnos nem jól sikerült, így most csak leírással szolgálhatok. Szokás szerint nem mértem le semmit, csak úgy 'szemre' csináltam, de megpróbálok hozzávetőleges adatokat megadni. :)
Kb. 20 dkg (két marék) összevágott sertéshúst (másmilyen is jó lehet), ugyanannyi szárzellert, feleannyi szalonnát, 2 kis fej hagymát, 2 gerezd fokhagymát, 1 kis piros színű paprikát az aprítógépbe tettem és jól összemixeltem. Közben sóztam, borsikafűvel, őrölt köménnyel és 1 kis kanál mustárral fűszereztem.
Már így is lehetett volna sütni, de én még 1 tojást, és fele-fele arányban tökmag- és gesztenyelisztet adtam hozzá. Vizes kézzel kis gombócokat formáltam és zsiradékon pirosra sütöttem.
Szárzellerrel főtt vöröslencsepüréhez adtam ebédre.

2011. október 25., kedd

Töktócsi

A szokásos (krumplis) tócsit most sütőtökből készítettem el. Először szárazon megpirítottam 2 marék tökmagot, amit kihülés után durvára aprítottam. A sonkatökből levágtam egy 10 cm-es darabot (a nyakánál), meghámoztam és nagy lyukú reszelőn - kisebb nyögések közepette - lereszeltem. 1 egész tojást adtam hozzá, sót és fűszereket. (Lehet rozmaringgal vagy őrölt köménnyel, curryvel és/vagy gyömbérrel... és még ki, amit szeret.) Hozzáadtam a tökmagot és 2-3 evőkanál gesztenyeliszttel (vagy helyette: mandula-, tökmag-, kókuszliszt valamelyike) és 1 ek. olívaolajjal összekevertem.
A serpenyőt is vékonyan kiolajoztam és evőkanállal kis adagokat sütöttem belőle lassan (!), óvatosan megfordítva félidőben. Nagy sikere volt, meg lehet próbálni édesen is (kevés mézzel). 

2010. november 29., hétfő

A gesztenyeliszt dícsérete

2 egyszerű receptet írok le egy nem mindennapi hozzávalóval. A gesztenyelisztet nemcsak diétázóknak ajánlom, hanem mindenkinek, aki csak be tudja szerezni. (A neten már itthon is hozzá lehet jutni, persze nem olcsó, de sokáig elég, mert kiadós!) Fantasztikus ízeket lehet vele varázsolni, mindenféle egyéb hókuszpókusz nélkül is, akinek pedig gluténmentes étrendet kell követnie, egyszerűen áldás! 
Az első képen egyszerű palacsintácskák láthatóak, amihez 1 tojást, némi gesztenyelisztet és szódavizet kevertem össze és kókuszzsíron kisütöttem. Így önmagában is finom volt, de egymásra is lehet tornyozni őket (cukormentes) lekvárral v. gyümölcsszósszal, esetleg kókusztejből készített sodóval.
A másik szintén egyszerű recept: sütőtökös puffancsok, amihez egy nem túl édes megsült tököt használtam fel. Összenyomtam a tökhúst, gesztenyelisztet adtam hozzá, fűszereztem kevés fahéjjal (egyébbel is lehet: szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió) és egy felvert tojás habját kevertem hozzá óvatosan. Ezt is kókuszzsíron sütöttem ki. Hamar elfogyott! :) 

2010. november 21., vasárnap

Gluténmentes csíramálé

Sok jót olvastam a csíramáléról, szerettem volna kipróbálni, de nálunk a búza és effélék nem jöhetnek szóba, ezért megpróbálkoztam a gluténmentes variációval. (Ez a recept sajnos a diéta első szakaszaiban nem használható!)
Jó sok csíra kell hozzá - kb. 3 nagy marék-, természetesen gluténmentes magvakból (lucerna, görögszéna, brokkoli, vöröshere, retek, stb.), amire annyi tisztított vizet öntünk, amennyi ellepi. Ezt aztán botmixerrel teljesen összeturmixoljuk. Leszűrjük és a felfogott levet használjuk fel. A következő rész ismét opcionális, különböző "liszthelyettesítőket" mixelünk össze. Én instant hajdinakását, kölespelyhet és gesztenyelisztet használtam azonos arányban. Ehhez kevertem a leszűrt csírás levet úgy, hogy lágy nokedlitészta-sűrűségű legyen. Egy sütőformát kikentem kókuszzsírral és beleöntöttem a tésztát, majd 175 °-on 30 percig sütöttem. Lehet mézet vagy lekvárt kenni a tetejére, illetve sósan is enni. 

2010. november 18., csütörtök

A mi rántott húsunk sonkás - pirított fűszeres kelcsíkokkal


Többször kísérleteztem már, hogy az eredetihez hasonló rántott húst tudjak készíteni, de gluténmentes és lehetőleg a diétának megfelelő is legyen. Eddig nem sok sikerrel. De eddig nem volt gesztenylisztem! Most viszont a kiklopfolt és besózott hússzeleteket gesztenyelisztbe, tojásba (esetleg csak sárgájába is lehet!) és az instant hajdinakásába forgattam. (Mivel mi már 1,5 éve csináljuk a diétát, a hajdinát már óvatosan bevezettem. A diéta elején ez még nem ajánlott!) Kókuszzsírban sütöttem ki.
A köret is nagyon finom lett. Ehhez először szárazon megpirítottam fél kávéskanál köménymagot és egy kevés koriandermagot. Mikor már finoman illatozott, porcelánmozsárba tettem és összetörtem. Teljesen más íze lesz így! A serpenyőbe kacsazsírt tettem, erre ment a felcsíkozott kelkáposzta, amit kevés vízzel locsoltam meg és fedő alatt félpuhára pároltam. Majd házi, füstölt sonkacsíkokkal pírítottam össze és a végén adtam hozzá az összeaprított fűszereket. Kevés reszelt biocitrom héjával még pikánsabbá tettem.

(Update: NCM doktornő legújabb ajánlása szerint a gesztenyeliszt nem ajánlott az étrendben magas keményítőtartalma és az esetlegesen előforduló penészgombák miatt.)

2010. november 10., szerda

Egy jó fej káposzta átváltozásai

Mondhatom, hogy nagyon jó fej volt, meg még biotermesztésű is, így aztán az ára elég húzós volt. De megérte! 3 féle kaja készült belőle, ebből az utóbbi idők egyik legsikeresebbje, annyira, hogy 3 tányérral evett belőle a kis Delikvens. Ez pedig nem volt más, mint a - sokak által utált - paradicsomos káposzta!
Bevallom, sokáig nekem sem volt a kedvencem, de eztán majd másképp lesz. :)
No, a fej káposzta fele tehát így végezte, egy negyedéből dinsztelt káposzta lett a sült kacsa mellé (kacsazsíron megfuttattam, miután lereszeltem és csak a végén adtam hozzá kevés sót, őrölt köményt és 1/2 kiskanál mézet), másik negyedéből pedig házilag savanyított finomság sikeredett.
A paradicsomos káposztához ujjnyi csíkokra vágtam és kevés vízzel és sóval feltettem főni a káposztát. Borsikafűvel (csombor) ízesítettem. Mellé dobtam 2 ujjnyi csíkokra vágott sertéshúst és majd' fél óra alatt majd' puhára főztem.
Ezalatt zsiradékban gesztenyelisztet pirítottam (ennek híján útifűmag héjjal sűrítenék) és saját eltevésű paradicsomlével öntöttem fel. A megfőtt káposztát és húst leszűrve ebbe helyeztem és kicsit még összerottyantottam. Nagyszerű íze és állaga lett.