Mottó

"Az ételed legyen az orvosságod, az orvosságod legyen az ételed!"

2010. december 30., csütörtök

Sült krumpli helyett

A hasábkrumpli sokunk kedvence, de ebben a diétában nem használható. Viszont a hasábokra vágott (gumós)zeller kisütve megtévesztésig hasonlít rá. Nagyon finom íze van (egyáltalán nem erőteljes) és köretként vagy főételként is hasznosítható. Utóbbiként főtt tojássárgájával és petrezselyem zölddel gazdagítottam tálaláskor. 

Csipkebogyó vére

A piacon egy szimpatikus fiatalembertől vásároltam karácsony előtt egy üveg csipkebogyóvelőt, amit nyersen pürésített mindenféle hőkezelés és adalékanyag nélkül. Sajnos felnyitás után hosszan nem tartható el, még a hűtőben sem, de a 3/4-e így is napok alatt elfogyott pl. ilyen formán, hogy banándarabokat öntöztem meg vele. Az íze és a hatása is mennyei! :)

Karácsonyi pulykasült

Bár itt a képek magukért beszélnek, némi kommentár is elkel.
A bébipulykát (3,5 kg) Ausztriában vettem, méghozzá azért, mert a csomagolásán rajta volt a gazda neve, székhelye, hogy mivel etette (50% kukorica, növényi étrend) és hogy mit nem kapott az állat (állati eredetű lisztet, tápot, antibiotikumot), már csak az anyukája neve nem volt rajta! :)
Gyönyörűen felpucolva és konyhakészen várt rám. Az igazi az lett volna, ha vajat használok a bőre alá, de kacsazsírral sem volt rossz, amit előzőleg fűszeres sóval kevertem össze. Jól összezsíroztam kívül-belül, a belsejébe még került egy hagyma, egy alma és egy fél citrom. Kb. 15 percet sült 210°-on, majd mérsékeltem a sütőt 175°-ra, és így sütöttem 2,5 órát. Azt már Gordon Ramsay-től tudom, hogy amennyit sül a pulyka, ugyanannyit kell pihennie is utána. Ez is megvolt és nagyon finom, omlós lett.
Különböző köreteket készítettem mellé, valamint a tölteléket is külön sütöttem.Készült párolt brokkoli, gyömbéres sárgarépa, majonézes- uborkás krumplisaláta (ez utóbbi nem diétás!). A töltelék darált marhahús (előző napi tatárbifsztek maradéka), aszalt szilva, főtt gesztenye és szalonnakockák hengerbe formázva, baconnal körbefogva és így tepsiben megsütve.
Remélem, semmit nem hagytam ki.... :))) 
Ja, igen: vörösboros áfonyalekvár is volt még hozzá. Saját eltevés.
Ezen a tányéron kisfiam adagja látható. :)) A gyerek meg volt elégedve mindennel. :)))

Duplatökös egytálétel

Ismét egy egyszerű, ám de annál finomabb receptet osztok meg, ami nemcsak a Delikvensnek, hanem a család többi tagjának is rendkívül ízlett.
Külön sütöttem meg a tököt (sütőben, szeletekben) és a húst (sütőben, egyben), ami bármilyen fajta lehet (malac, pulyka, csirke,stb). Egy serpenyőben szárazon tökmagot pörköltem, amit aztán még melegen rozmaringos sóval mozsárban összetörtem. A kockákra vágott hús és tököt összepirítottam a gázon, majd a tányéron megszórtam a fűszeres tökmaggal és kevés extra szűz olívaolajjal locsoltam meg. Zöldhagyma szárával díszítettem. 

Egyszerű, de nagyszerű: almás kókuszgolyó

Kicsit elmaradtam a bejegyzésekkel, (fotózni azért fotóztam!), most megpróbálom bepótolni, amit lehet.
Utólag is boldog ünnepeket és sikeres, totális egészségben gazdag  új évet kívánok!
A következő desszert annyira egyszerű, hogy először nem is mertem arra gondolni, hogy közzéteszem. Aztán volt, aki meggyőzött. :)
Csak 3 hozzávaló kell: alma, kókuszreszelék és 1 ek. útifűmaghéj. Az almát meghámozzuk, nagy lyukú reszelőn lereszeljük, jól kicsavarjuk, hozzáadjuk a kókuszreszeléket és az útifűmaghéjat. Ks golyókat formázunk, amit még kókuszban meghempergetünk.
Guszta, finom és egészséges.

2010. december 4., szombat

Rozmaringos nyúlmáj tepertővel, zöldségropogóssal és téli vitaminsalátával

A nagy fehérségben jól esik a színes ételkavalkád a tányéron! Feldobja a testet és a lelket! :)
A nyulak igen meghíztak mostanában, jó sok hájat szedtem le a legutóbbiról, most ennek kisütésével kezdtem a konyhai munkálatokat. (Kezdők kedvért: kockára vágva serpenyőben lassan kisütöttem, ebből lett a töpörtyű.)
A visszamaradt zsírban az előzőleg rozmaringgal és sóval ízesített nyúlmájat sütöttem ki.
A zöldségropogóshoz a tegnap, kuktában megpárolt zöldségekből válogattam. (0,5 kg sárgarépa, 0,5 kg brokkoli, 0,5 kg szárzeller, 2 kerékrépa kockára vágva, 1 hagyma, kevés só, 3 dl víz, fütyülés után 10 perc -és kész. Ebből a hatalmas adagból aztán több mindent lehet csinálni v. adagokban lefagyasztani.)
A zöldségeket villával összetörtem és összekevertem 1-1 ek. hajdinaliszt, gesztenyeliszt és útifűmaghéj keverékével és kevés reszelt (bio) citrom héjával ízesítettem, ami adott egy kis friss ízt neki. Kis pogácsákat formáztam, majd a zsírban kisütöttem.
A vitaminsalátához nyersen lereszeltem 2 répát, 1 kerékrépát, apróra vágtam a szárzeller belső, leghalványabb részét, savanyú káposztát és kevés citromlevet tettem hozzá és bővel meglocsoltam extra szűz olíva olajjal.
A tányérra a szépség kedvért tettem még egy kevés párolt zöldséget.

2010. december 1., szerda

Erdészné kedvence: erdei gombával, medvehagymával töltött tekercs, diós leveles kellel

A mai ebéd (is) hirtelen ötlettől vezérelve született. Volt egy szép darab karajom, amit sikerült vékonyan felszeletelni és kiklopfolni. A töltelékhez 1 fej hagymát apróra vágtam és 2 szelet, csíkokra vágott, füstölt (házi) szalonna kíséretében sütögetni kezdtem. Ujjnyi csíkokra vágott medvehagymát és kockázott erdei gomba keveréket tettem még hozzá (a mélyhűtőben lapultak eddig) és pár percig együtt pirítottam. Kevés kakukkfűvel ízesítettem (az erdei feeling-et erősítendő), majd pár perc hűlés után 1 tojást és 1 ek. instant hajdinakását kevertem bele. (E kettő nélkül is összeáll a töltelék, aki még nem tart itt a diétában!)
A szeletekre kevés tölteléket helyezve felcsavartam, fogvájóval megtűztem és zsíron kisütöttem. A köret a már korábban is posztolt leveles kel volt, amit most megpároltam és dióval összepirítottam.

2010. november 29., hétfő

A gesztenyeliszt dícsérete

2 egyszerű receptet írok le egy nem mindennapi hozzávalóval. A gesztenyelisztet nemcsak diétázóknak ajánlom, hanem mindenkinek, aki csak be tudja szerezni. (A neten már itthon is hozzá lehet jutni, persze nem olcsó, de sokáig elég, mert kiadós!) Fantasztikus ízeket lehet vele varázsolni, mindenféle egyéb hókuszpókusz nélkül is, akinek pedig gluténmentes étrendet kell követnie, egyszerűen áldás! 
Az első képen egyszerű palacsintácskák láthatóak, amihez 1 tojást, némi gesztenyelisztet és szódavizet kevertem össze és kókuszzsíron kisütöttem. Így önmagában is finom volt, de egymásra is lehet tornyozni őket (cukormentes) lekvárral v. gyümölcsszósszal, esetleg kókusztejből készített sodóval.
A másik szintén egyszerű recept: sütőtökös puffancsok, amihez egy nem túl édes megsült tököt használtam fel. Összenyomtam a tökhúst, gesztenyelisztet adtam hozzá, fűszereztem kevés fahéjjal (egyébbel is lehet: szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió) és egy felvert tojás habját kevertem hozzá óvatosan. Ezt is kókuszzsíron sütöttem ki. Hamar elfogyott! :) 

Kettőből egy: a tegnapi ebéd újjászületése

Képet most nem mellékelek, de röviden leírom, hátha másnak is ihletet ad. :)
A tegnapi húslevesben főtt zöldségeket (répa, fehérrépa, karalábé, zeller) összekockáztam, tettem még hozzá apróra vágott savanyú uborkát és egy almát, valamint a sült csirke maradékát szintén összevágva. (A húst nem tanácsos nyers gyümölccsel kombinálni, de most ez ügyben tettem egy kis kihágást.)
1 (friss, házi, bio) tojás sárgájából majonézt kevertem hidegen sajtolt napraforgóolajjal, amit (cukormentes) mustárral, sóval és kevés citromlével ízesítettem. Mivel a tejföl nem megengedett, ezért kevés húslevessel hígítottam mártás sűrűségűre. Összekevertem a hússal és a zöldségekkel és már kész is volt a finom majonézes hússaláta! 

2010. november 27., szombat

Sült csirke megbolondítva

A mai ebéd egy egész csirke befűszerezésével kezdődött. Ismét anyukám "titkos" zöld fűszerekkel kevert sóját használtam (az már biztos, hogy van benne rozmaring, borsikafű, tárkony, kakukkfű és még egy kis zellerzöld is), de úgy, hogy a csirke bőrét felfeszegettem és alája is bőven szórtam ebből a fantasztikusan illatos elegyből. Ezenkívül kacsazsírt is nyomtam még a bőre alá - biztos, ami tuti. :) A hasüregbe egy félbevágott alma és egy diónyi gyömbér került a fűszerekkel együtt. Összekötöztem a lábait, fogvájóval összetűztem a bőrt a hasán és a nyakánál is, nehogy a melle kiszáradjon sülés közben. 
A sütőtál aljából sem sajnáltam a kacsazsírt, valamint mellé dobtam 6 fej fokhagymát (megmosva, de nem meghámozva). Lefedve 1 órát sült a 175°-os sütőben. Ekkor kiszedtem a csirke mellől a fokhagymafejeket (és egy kevés kacsazsírt) és még forrón meghámoztam. Teflonkezem van, mondtam már? :) 
A szárnyast közben visszatettem sülni 200°-ra, fedő nélkül. A vajpuhára megsült fokhagymát lassan extra szűz olíva olajjal kezdtem el pürésíteni, mintha majonézt készítenénk, először cseppenként, majd vékony sugárban. Kb. 1-1,5 dl belement, ekkor még a kisült kacsazsírból is kevertem bele, majd egy kis vízzel higítottam, kevés sóval és kakukkfűvel, valamint 1 ek. darált dióval készre kevertem. A végeredmény egy fantasztikusan krémes mártás, ami nem vadul fokhagymás! A csirke gyönyörűen megpirult, kisfiam dinsztelt káposztával ette, mi pedig héjában sült krumplival és persze a fokhagymás mártással bolondítottuk meg.. 

2010. november 21., vasárnap

Gluténmentes csíramálé

Sok jót olvastam a csíramáléról, szerettem volna kipróbálni, de nálunk a búza és effélék nem jöhetnek szóba, ezért megpróbálkoztam a gluténmentes variációval. (Ez a recept sajnos a diéta első szakaszaiban nem használható!)
Jó sok csíra kell hozzá - kb. 3 nagy marék-, természetesen gluténmentes magvakból (lucerna, görögszéna, brokkoli, vöröshere, retek, stb.), amire annyi tisztított vizet öntünk, amennyi ellepi. Ezt aztán botmixerrel teljesen összeturmixoljuk. Leszűrjük és a felfogott levet használjuk fel. A következő rész ismét opcionális, különböző "liszthelyettesítőket" mixelünk össze. Én instant hajdinakását, kölespelyhet és gesztenyelisztet használtam azonos arányban. Ehhez kevertem a leszűrt csírás levet úgy, hogy lágy nokedlitészta-sűrűségű legyen. Egy sütőformát kikentem kókuszzsírral és beleöntöttem a tésztát, majd 175 °-on 30 percig sütöttem. Lehet mézet vagy lekvárt kenni a tetejére, illetve sósan is enni. 

Magyar sushi :)

Tegnap a húgom japán napon volt, ez adta az inspirációt a mai előételhez. Persze nem az ízvilágában emlékeztet a szusira, hanem kinézetében. Algalap helyett spenótleveleket, a rizs helyett diót, a hal helyett sütőtököt használtam.
Egy kisebb sütőtök felét kockára vágtam, kevés kókuszzsíron puhára pároltam, miközben 3 ek. vizet tettem alá, sóztam és reszelt gyömbérrel ízesítettem. Aki nem olyan nagy barátja a gyömbérnek, mint én, kipróbálhatja más fűszerrel is, mint pl.: őrölt kömény v. szerecsendió. Az előzetesen 1 napig sós vízben áztatott, majd megszárított dióból (így eltűnnek az emésztést gátló enzimek és a keserű íz) 2 marékkal ledarálunk. A sütőtökből néhány kockát kiveszünk, a többit villával összenyomjuk és összekeverjük a diókrémmel. 
A spenót leveleket (10 dkg elég!) megmossuk, a vastag erét kiszedjük és kb. 10 mp-re forró vízbe tesszük (blansírozzuk), majd lecsepegtetjük. Egy folpack darabra szépen elrendezzük, hogy egymást fedjék és egy kb. 10x20 cm-es téglalapot kapjunk. Ha fűszerezni szeretnénk, most megtehetjük, pl. egy kis sóval és szerecsendióval. Rákenjük a diókrémet és a maradék tökkockákat a közepére helyezzük. A fólia segítségével feltekerjük és hűtőbe rakjuk, hogy dermedjen, mert úgy könnyebb szeletelni. Ebben az állapotban le is fagyaszthatjuk, majd karácsonykor csak előkapjuk és hipp-hopp, meg is van az előétel! :) Kis gyakorlással ennél szebbeket is lehet csinálni, mint ami most nekem összejött! :)

2010. november 18., csütörtök

A mi rántott húsunk sonkás - pirított fűszeres kelcsíkokkal


Többször kísérleteztem már, hogy az eredetihez hasonló rántott húst tudjak készíteni, de gluténmentes és lehetőleg a diétának megfelelő is legyen. Eddig nem sok sikerrel. De eddig nem volt gesztenylisztem! Most viszont a kiklopfolt és besózott hússzeleteket gesztenyelisztbe, tojásba (esetleg csak sárgájába is lehet!) és az instant hajdinakásába forgattam. (Mivel mi már 1,5 éve csináljuk a diétát, a hajdinát már óvatosan bevezettem. A diéta elején ez még nem ajánlott!) Kókuszzsírban sütöttem ki.
A köret is nagyon finom lett. Ehhez először szárazon megpirítottam fél kávéskanál köménymagot és egy kevés koriandermagot. Mikor már finoman illatozott, porcelánmozsárba tettem és összetörtem. Teljesen más íze lesz így! A serpenyőbe kacsazsírt tettem, erre ment a felcsíkozott kelkáposzta, amit kevés vízzel locsoltam meg és fedő alatt félpuhára pároltam. Majd házi, füstölt sonkacsíkokkal pírítottam össze és a végén adtam hozzá az összeaprított fűszereket. Kevés reszelt biocitrom héjával még pikánsabbá tettem.

(Update: NCM doktornő legújabb ajánlása szerint a gesztenyeliszt nem ajánlott az étrendben magas keményítőtartalma és az esetlegesen előforduló penészgombák miatt.)

2010. november 12., péntek

Márton napi libamell titkos fűszerekkel és kakukkfüves almazselével

Nos, van egy kis gond. A titkos fűszerek a címben igaz, annyira, hogy én sem tudom, milyen ízesítőkről van szó... Jó kis recept, mi? :) A helyzet az, hogy anyukámtól kaptam általa, saját kezűleg készített fűszerkeveréket, amibe a kertjében termett zöld fűszerek kerültek tengeri sóval. A pláne az, hogy már ő sem emlékszik pontosan, mit tett bele. Így néz ki:
Szóval ezzel a fűszerkeverékkel még tegnap este szépen bedörzsöltem a libamellet, ma pedig forró (nagyon forró) serpenyőben 3-3 percig sütöttem mindkét oldalát, majd fedőt tettem rá és lekapcsoltam a gázt. A serpenyőm nagyon nehéz, tehát jól tartja a hőt, így a pihentetés és a puhítás "egy füst alatt" megvolt negyed óra alatt.
Az almazselé is kicsit nagyképű cím, hiszen darabok is voltak benne, mint a képen is látszik, de az állaga stimmelt! :) A kockára vágott almát kevés vízzel és fűszerekkel (gyömbér, borókabogyó, szegfűszeg, kevés só) puhára pároltam. Közben 3 átlátszó zselatinlapot hideg vízbe áztattam, majd kinyomkodva az almához adtam (előtte kiszedtem a fűszerdarabkákat), és friss kakukkfűvel (még jobb a citromillatú kakukkfű, én is azt használtam!) fűszereztem. Kevés reszelt paradióval tettem még ízletesebbé. Tetszőleges formába tesszük és kihűtjük. Langyosan és hidegen is finom! A felszeletelt libamellel tálaljuk.

2010. november 10., szerda

Egy jó fej káposzta átváltozásai

Mondhatom, hogy nagyon jó fej volt, meg még biotermesztésű is, így aztán az ára elég húzós volt. De megérte! 3 féle kaja készült belőle, ebből az utóbbi idők egyik legsikeresebbje, annyira, hogy 3 tányérral evett belőle a kis Delikvens. Ez pedig nem volt más, mint a - sokak által utált - paradicsomos káposzta!
Bevallom, sokáig nekem sem volt a kedvencem, de eztán majd másképp lesz. :)
No, a fej káposzta fele tehát így végezte, egy negyedéből dinsztelt káposzta lett a sült kacsa mellé (kacsazsíron megfuttattam, miután lereszeltem és csak a végén adtam hozzá kevés sót, őrölt köményt és 1/2 kiskanál mézet), másik negyedéből pedig házilag savanyított finomság sikeredett.
A paradicsomos káposztához ujjnyi csíkokra vágtam és kevés vízzel és sóval feltettem főni a káposztát. Borsikafűvel (csombor) ízesítettem. Mellé dobtam 2 ujjnyi csíkokra vágott sertéshúst és majd' fél óra alatt majd' puhára főztem.
Ezalatt zsiradékban gesztenyelisztet pirítottam (ennek híján útifűmag héjjal sűrítenék) és saját eltevésű paradicsomlével öntöttem fel. A megfőtt káposztát és húst leszűrve ebbe helyeztem és kicsit még összerottyantottam. Nagyszerű íze és állaga lett.

2010. november 3., szerda

Lasagne - tészta nélkül

Ez a lasagne speciális, mint a mi diétánkban minden, de azért nagyon finom és sok féleképpen variálható, attól függően, mi található éppen otthon. A töltelék nálunk most apróra vágott padlizsán és maradék sült gidahusi keverékéből állt össze. A padlizsánt olaszos fűszerkeverékkel, fokhagymával és sóval fűszereztem és olívaolajon elősütöttem. A húst összevágtam (talán jobb lett volna ledarálni, de így is jó volt).
A sütőtál alját hajszálvékony szalonnaszeletekkel béleltem ki, majd erre a közepes méretű cukkiniből (hosszában) zöldséghámozóval vágott vékony szeleteket helyeztem. Erre jött a padlizsános, húsos töltelék, majd újra cukkinicsíkok, újra töltelék, egészen addig, míg a hozzávalók el nem fogytak. Közben a kezünkkel kicsit lenyomogatjuk. Önthetünk rá kedvünk szerint fűszerezett házi paradicsomszószt, nálam ez most elmaradt, enélkül is nagyon finom lett. A tetejére is szalonna szeleteket tettem. (Kezdők kedvéért: olaszos fűszerek a kakukkfű, oreganó, bazsalikom.)

2010. november 1., hétfő

Rémisztő tökös-mákos süti (glutén-, tej-, cukormentes)

A "hellóvín" őrületből mi sem maradhattunk ki, bár nem a szívem csücske ez az ünnep. A tök viszont finom és eléggé alapvető a mi diétánkban is, így összehoztam a mi rémisztő finomságunkat.
A sütnivaló tököt feldaraboltam és megsütöttem 190 fokon kb. 1 óra alatt. Majd megvártam, míg kissé kihűl. {Ezalatt pont ki tudtam szedni a kertben a dáliagumókat.} A tökből kb. 20 dkg-t villával összenyomtam, 2 tojás sárgáját, 12 dkg darált mákot adtam hozzá és 1 ek. olvasztott kókuszzsírt. (Valamint 1 ek. gesztenyelisztet, de ez el is hagyható, viszont az édességén és a texturáján is javít.) Pici fahéjjal ízesítettem, de más fűszerekkel is el tudom képzelni, pl. vanília, gyömbér, ánizs v. mézes fűszerkeverék. A tojások fehérjét habbá vertem, majd óvatosan a többihez kevertem. Szív alakú formákba töltöttem és 175°-os sütőben 25 percig sütöttem. (Mivel a tök finom édes volt, nem kellett bele semmi egyéb édesítő.)
A maradék sült tökből 2 kis korongot vágtam ki, paradió, 2 szem aszalt áfonya és a különös fények adták meg a fényképen látható rémisztő pofa végső formáját. :)

2010. október 20., szerda

A Nyúlon túl: paprikás és tűzdelt comb

"s hogy nyulam-bulam elhalálozott,
lészen paprikás és sült is legott."
A verset a Nyúl halálára címmel írtam, ami ugyan még nincs kész, de a belőle készült fenséges étkek már igen.
A két combját félreraktam, a többi alkatrészt nagyjából egyforma, kis darabokra vágtam. 2 szép szelet házi, füstölt szalonnát felkockáztam, zsírjára sütöttem, majd megdinszteltem benne egy fej, apróra vágott hagymát. Ezután jött pár apró szemű paradicsom és 1 zöldpaprika összevágva, majd a tűzről lehúzott lábosba ment a pirospaprika. Kevés vízzel összeforraltam az alapot és ráraktam a húsdarabokat. Nagy lángon pirítottam össze, majd felengedtem vízzel és fedő alatt puhára pároltam, miközben ízesítettem sóval, őrölt köménnyel, borsikafűvel (bors helyett), 1 gerezd fokhagymával, 1 kicsi babérlevéllel és egy kevés majorannával. A Delikvens savanyú káposztával fogyasztotta, mi teljes kiőrlésű lisztből készült nokedlivel és természetesen tejföllel.
A két nyúlcombot megtűzdeltem szalonnával. Ha valaki még nem tett szert e hasznos kis szerkezetre, feltétlen szerezzen be egy spékelő tűt, mert az ilyen - egyébként száraz - húsokat fantasztikussá tudja tenni. Még kis fokhagymadarabokat és kakukkfűlevélkéket is dugdostam a husiba fúrt lukakba, majd az egészet fűszereztem sóval, szárított petrezselyemmel és lestyánnal. Kevés zsíron átforgattam és vizet öntve rá, nagyon lassan, fedő alatt pároltam 1,5 órán keresztül, addigra elpárolgott a víz és ilyen szép pirosra is sült. A párolt kelkáposzta remekül illett hozzá.

2010. október 17., vasárnap

Mézes, kakukkfüves kacsamell filé gyömbéres sütőtökkel

Nagy szerencsémre ismét saját alapanyagokkal dolgozhattam. A kacsamell filét nem egyszerű jól elkészíteni, mert könnyen kiszáradhat (cipőtalp-effektus), vagy ellenkezőleg, túlságosan nyers (véres) marad.
Legalább 10 receptet elolvastam, és ebből alkottam meg a sajátomat. 
A kacsamelleket csontozás és a felesleges zsiradék levágása után a bőrös felén óvatosan bevagdossuk, hogy könnyebben kisüljön belőle a zsír, de azért még rajta maradjon. Lényeges, hogy sütés előtt a hús szobahőmérsékletű legyen, amit besózunk és kissé borsozunk. A sütőt kb. 200°-ra előmelegítjük. Egy evőkanál kacsazsírt felhevítünk egy serpenyőben a gázon és a bőrös felével lefelé beletesszük a filéket. Kb. 4-5 percig sütjük, de ez attól is függ, milyen vastag a hús. Megfordítjuk és így már csak fele annyi ideig pirosítjuk viszonylag nagy lángon. Innentől opcionálisan lehet ízesíteni. Én 1,5 dl rozmaringgal érlelt vörösbort, 1 kk. mézet, 1/2 kk. balzsamecetet és pár szál kakukkfüvet tettem rá és lefedve 12 percre tettem a forró sütőbe. Ezután kivéve pihentettem, de tálalás előtt még egyszer átpirítottam a bőrös felét, hogy ropogós legyen. A köret ezúttal a megpucolt és kockára vágott sütőtök volt, amit fedő alatt megpároltam, miközben reszelt gyömbérrel és sóval fűszereztem.

2010. október 15., péntek

Gyógyító ebéd

100. bejegyzés
Ezt a gyógyító ebédet szinte mindig elkészítem, ha a kis Delikvens megfázott, köhög. Mint most is. Minden összetevője segíti a gyógyulást és nagyon finom, könnyen emészthető.
1 nagy vöröshagymát (vírusölő, köhögéscsillapító) vastag karikákra, 4 (bio) répát (karotinoidok vannak benne) szeletekre vágtam és 1 evőkanál kókuszzsíron (nincs kókuszíze és vírusölő hatású!) tengeri sóval (légúttisztító hatású) megszórva és kevés vizet aláöntve fedő alatt párolni kezdtem. Közben ment hozzá 2-3 gerezd fokhagyma (vírusölő) szeletelve, friss kakukkfűlevelek (köhögéscsillapító, köptető). Mikor a répa már majdnem puha volt, salátacukkinit (méregtelenítő, magas ásványi anyag tartalmú) kockáztam bele, valamint további zöldfűszereket adtam hozzá: petrezselymet (immunrendszer-erősítő), kevés zsályát (köhögéscsillapító) és újhagymát (vírusölő). Ezekkel már csak pár percig pároltam. Tálalásnál kakukkfűvel díszítettem és friss citrom levével öntöztem meg (C vitamin). Hús nem kellett hozzá, ilyenkor jobb nem terhelni a szervezetet annak emésztésével, de aki anélkül nem bírja, egyen hozzá ropogósra sütött szalonnaszeletet! Jó étvágyat és jobbulást!

2010. október 14., csütörtök

Lencsefőzelék füstölt csülökkel

Lencsefőzelék őszi napsütésben
A vörös lencsét már sokan ismerik - (itt található róla bővebb leírás) - ritkán, de használható a mi diétánk későbbi szakaszában is. Nagyon gyorsan elkészül, főként, ha már előző nap megfőztük a kis (nagy!) házi, füstölt csülköt.
A vörös lencsét 1 babérlevéllel, 2 gerezd fokhagymával, 2-3 cm-es (bio) citromhéjjal, csipetnyi őrölt római köménnyel, kurkumával és korianderrel, valamint vastag szeletekre vágott vöröshagymával vízben feltettem főni. (Só nélkül, mert a csülök elég sós volt.) Kb. 10 perc után tettem hozzá a kockára vágott husit, még egy kis vizet és 1 kanál kókuszzsírt. (Fontos a sok zsiradék a megfelelő emésztéshez!) Addig főztem, míg megpuhult és főzelékszerűen besűrűsödött. Ez még kb. 10 perc volt. Kevés citromlével a végén pikánssá savanyítottam.
Ronda, de finom!! :)

2010. október 4., hétfő

Hajdinás-almás tortaszelet áfonyával (glutén-, tej-, cukormentes)

A tegnapi vacak időjárásnak (is) köszönhetően sikerült ezt a tortaszerű valamit összehozni a Delikvensnek, aki meglehetősen díjazta és örömmel befalta. (Egy ideje száműztük a tojást [rosszak lettek a teszteredmények], de azért lassan-lassan próbálom visszacsempészni. Először csak egy kis lágy tojás sárgáját, majd tükörtojásként és most ebbe a sütibe is raktam egyet.)
A tésztához egy speciális terméket, 100% instant hajdinakását használtam. (A diéta haladóbb szakaszában használható ez a növény.) Többféle hajdina termék van a piacon, nekem legjobban ez vált be, a pehely túl durva és nehezebben emészthető. Tehát először is 2 nagy almát meghámoztam és nagy lyukú reszelőn lereszeltem. 1 banánt összenyomva, 1 kk. mézet, leheletnyi fahéjat és egy 1/4 kk. karobport tettem hozzá. Ehhez adtam az instant hajdinakását (kb. 5 dkg-t) és egy egész tojást. Jól elkevertem egy evőkanál olvasztott kókuszzsírral. Ugyancsak kókuszzsírral kentem ki egy pitesütő forma alját és a tésztát szépen elterítettem benne. Forró sütőben kb. 15 percet sült. Mivel elég vékony lett, tortaszeleteket vágtam belőle, amikből hármat raktam egymásra, miközben cukormentes áfonyalekvárral kentem meg töltelékként. Anyukámnak is ízlett!!! :)

2010. október 2., szombat

Tökös nyúl vadasan vagy vadas nyúl tökösen

A nyulat feldaraboltam és kuktába raktam 1 babérlevéllel, 3 borókabogyóval, 3 gerezd fokhagymával, sóval és 3 dl vízzel. (Bors is mehet bele, akinek lehet!) Fél óra után a puha húsdarabokat tepsibe tettem. A visszamaradt léhez reszelt sárgarépát, 2 kk. (cukormentes) mustárt, kevés hagymát és citromlevet adtam. Beforraltam kissé és a húsra öntöttem és szalonnaszeletekkel borítottam. Jó forró sütőben 15 percet pirult. Sütőtökkel tálaltam.

2010. szeptember 28., kedd

Válság helyett: libamájszeletek kakukkfüves, rókagombás raguval

Nem, nem őrültem meg! Tényleg ez volt a mai kaja, pedig nem nyertem a lottón! Az úgy volt, hogy kedd lévén piacra mentem. Ott láttam meg a friss kacsahájat, amiből 60 dkg-t vettem. Szép darab libamáj nézelődött az egyik pultban 7990 Ft/kg-os áron. Majd látom kiírva: libamáj 1290 Ft/kg! Na, mondom, ez lesz a nekem való! Kiderült, hogy ez a sima, "mezei" libamáj, szegényeket nem tömték agyon kukoricával, hanem normális ellátásban részesültek! Mivel már csak 60 dkg-nyi volt belőle, elhoztam az összeset. Nem mondom, szerencse is kell a jó alapanyag beszerzéshez, pont mint annak idején az őskori vadászatokon. :) A rókagomba is nagyon kellette magát az árusoknál, és bár 2800 Ft kilója, 10 dkg-t még megengedhettem magunknak.
Az elkészítés menete a következő volt. Összekockáztam a hájat, 2dl vizet öntöttem rá és elkezdtem kis lángon kisütni. Közben 1 szép nagy padlizsánt félbe, majd szeletekre vágtam, megsóztam, némi paprikaszelet társaságában kevés kacsazsíron puhára pároltam. 
Mikor a töpörtyű készen volt, kihalásztam, megsóztam és próbáltam nem befalni mindet egyszerre. A kisült zsírt picit megsóztam, a lángot teljesen levéve beleraktam a libamájdarabokat és fedő alatt épp csak bugyborékoltatva nagyon lassan sütöttem.
A rókagombát megtisztítottam, a nagyobbakat 4-be, a kisebbeket félbevágtam. A kacsazsírból 2 evőkanálnyit kiloptam, rajta egy fej hagymát apróra vágva megpároltam, közbe sóztam. Kevés friss kakukkfű levélkét és a gombát hozzáadtam és k. 5 perc alatt készre pároltam. Tálalásnál a padlizsánszeleteket friss reszelt répával és csírákkal szórtam meg, mellé tettem a libamájszeleteket és rókagombás ragut.
Jó étvágyat!

2010. szeptember 27., hétfő

Utolsó napok a kertben

Elnézve az időjárásjelentést, nem valószínű, hogy idén még tudunk főzni a kertben, így bejegyzem a múlt hétvégi (még az eső előtti) kerti garázdálkodásom.A kukoricagóré-építő tagságnak vörösboros-vargányás gidapörköltet főztem (a recept közlésétől eltekintenék), a Delikvensnek pedig grillezett vadmalacbordát.
Ez utóbbiban annyi volt a csalás, hogy a hiper-szuper gyorsfőző kuktában kezdte karrierjét, 2 dl sós vízzel leöntve.
Kb. 20 percet töltött nagy nyomás alatt, majd átpakoltam a grilltálcára és zsírral kevert, apróra vágott fokhagyma és petrezselyem egyvelegével fűszereztem. Ekkorra a parázs már pont jó volt, 10 percet kellett grillezni és senki meg nem mondta (volna), hogy nem ott lett illatos-omlós-ropogós! :)

2010. szeptember 21., kedd

Gyömbéres, fehér teás káposzta

Igazi extraságot sikerült összehoznom egy nyavalyás kis káposztafejből. :) Először főzzünk egy fél liter gyenge fehér teát (nekem most Sonnentoros volt itthon)! A káposztát (lehetőleg bio-t, vagy a piacon az őstermelőtől vettet) vékony csíkokra vágjuk, miután kivettük a torzsáját. (Nálam 1/4-éből savanyú káposzta lesz.)
Kókuszzsírt (vagy egyéb zsiradékot) egy nagy serpenyőben felforrósítunk és rádobjuk a káposztát, valamit egy kisujjnyi felaprított gyömbért. Fedő alatt kezdjük párolni. Enged egy kis levet, ekkor még rásegítünk: a fehér teából kb. 1,5 dl-t öntünk hozzá. (A többit igyuk meg! :)) Nem sózzuk meg, mert úgy sokkal nehezebben puhul.
Az én ízlésemnek jól jött még hozzá egy kevés őrölt kömény, amivel meghintettem.
Mikor már majdnem teljesen puha, megsózhatjuk és ha kicsit hűlt, 1 kiskanál mézet teszünk még rá, hogy a méz értékes összetevői ne sérüljenek.
Tálaláskor hajdina- és retekcsírával szórtam meg, és még egy kis kendermag olajjal is meglocsoltam. Magában is finom, de házi sült kolbásszal különösen mennyei volt! :)

2010. szeptember 20., hétfő

1 napig sült szilvalekvár

Már két hete készen van, de csak most jut időm bejegyezni. Jókaja leírása ihletett meg és olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy saját szilvafával (rajta bioszilvával) rendelkezem. Sajna az utóbbi esős időszak nem tett neki túl jót (konkrétan rohadni kezdett), így idén csak ez az első - prototípusnak indult - adag maradt meg.
Kb. 3,5 kg szilvából és 1 dl bio almaecetből áll a recept, valamit tényleg fontos a vastagaljú, rozsdamentes lábos fedővel és a pontosan beállítható sütőhőmérséklet.
Az almaecetet a lábos aljára öntöttem, majd belekerült a megmosott, lecsepegtetett, kimagozott szilva és a 80°-ra előmelegített sütőbe került. 12 óráig volt így benne, aztán botmixerrel kicsit besegítettem (összetrutymóztam) és újabb 12 órát töltött a sütőben. A tiszta üvegbe kimértem, tetőt rácsavartam és a biztonság kedvéért a fejükre fordítottam őket 5 percre, majd vissza. Ezután kerültek végső helyükre. A végeredmény: egy cukor- és tartósítószermentes, tökéletes szilvalekvár! Nem lett túl sok belőle, mint a képen is látszik, de majd talán jövőre! Köszönet a receptért!

2010. szeptember 3., péntek

8. évesem tortája

Kisfiam, a kis Delikvens ma 8 éves lett. És már 3 napja iskolás.
Gitta citrom tortáját csináltam meg neki, egészen úgy, ahogy oda le van írva. Szerintem nagyon finom lett, Neki is ízlett, az iskolában a többi gyerek között viszont nem aratott osztatlan sikert. Hát cukor nem volt benne, az tuti és még színezék sem... Sajnos nem mehettem be az ünneplésre, így egyben nem tudtam lefotózni, pedig igen szépen feldíszítettem! :) Csak egy szeletet sikerült megmentenem...

A recepthez annyit fűznék hozzá, hogy aki nem teljesen vegán, az használjon inkább egy kis zselatin lapot, vagy kétszeres mennyiségű útifű maghéjat, mert nekem nem akart egybenmaradni a krém. A kesudiós hab sem, pedig abba is tettem egy kis psylliumot. Az alap lett a legjobb, de az összhatás is remek! 



2010. augusztus 30., hétfő

Mennyei manna: zsályás nyúlmáj úrgombával

 Javában tart nálunk a gombaszezon, mint már írtam. Ennek jegyében (és mivel hétvégén nyúlhalál volt nálunk) készült ez a mennyei finomságú étel. 
1 fej hagymát zsiradékon megfonnyasztottam, rátettem a kisebb darabokra vágott nyúlmájakat (3 darabot) és egy kis csokornyi apróra vágott zsályát. Kb. 5 perc pirítás után ment bele a feldarabolt úrgomba (császárgalóca), ami fenséges ízt és színt adott neki. A sózást a végére időzítettem.
Sokat gondolkodtam, hogy mihez hasonlít az íze ennek a gombának és másnap, hidegen megkóstolva ugrott be: vaj íze van! Aztán később hallottam, hogy állítólag kirántva rántott sajt ízű. Majd legközelebb kipróbálom!

2010. augusztus 25., szerda

Színes halsaláta



Délelőtt Jamie Oliver készített egy színes tésztasalátát a tv-ben, amit elirigyeltem. Tekintve, hogy a tészta nálunk tilos, átvariáltam a recepjét.
Sárga és piros paradicsomot és uborkát felkockáztam, olívabogyót, snidlinget és bazsalikomot vágtam még hozzá. Kis kockára vágott pangasius halat a serpenyőben 3 összevágott szardellafilével kb. 2 percig sütöttem. Mikor már nem volt olyan forró, 2 ek. citromlevet és 3 ek. extra szűz olíva olajat öntöttem rá. Ezt az egészet aztán összekevertem a zöldségekkel. (Nem kell semmit sózni, mert a szardellafilé sós!)
Nagyon finom és látványos kaja lett belőle. 

Gombapapa kalapja szalonnás leveles kellel töltve



Leveles kelt ültettem tavasszal, piroslevelűt. Na, nem kell nagy mennyiségre gondolni, csak egy sornyit. Abból 4-5 db kelt ki, útközben elveszett 2-3, maradt 2 tő, amiből az egyiket a kecskék lelegelték, mikor Houdinit játszottak. Maradt 1, azaz egyetlen tő, aminek most leszüreteltem a leveleit.
Ebben a bejegyzésben írtam a gombatömegről, amiből most felhasználtam. Szép egyforma vargányakalapokat megsóztam, friss kakukkfűvel meghintettem és kevés olívaolajon elősütöttem abban a serpenyőben, amiben előzőleg a töltelék készült.
A töltelék: házi füstölt szalonna csíkokra vágva, majd a leveles kel csíkokra vágva, kevés zsiradékon párolva, pirítva. Egy fél kávéskanál útifű maghéj jól összefogta, de aki ehet, tehet bele tojást is. A gombakalapokat megtöltjük és pár percre grillben (vagy sütőben) megpirítjuk. 

2010. augusztus 22., vasárnap

Zsályás-citromos kolbászkák

Nagyon egyszerű és nagyon finom húsétel, mindenféle mesterséges adalékanyag nélkül. A lényege, hogy nagyon alaposan daráljuk át a húst, tekerős darálón minimum 2x, elektromossal pedig szinte pépesre! Vegyesen használtam sertés- és marhahúst. Ezenkívül csak sót, apróra vágott zsályalevelet, reszelt (bio) citromhéjat, pertezselymet és snidlinget gyúrtam bele. Kis kolbászkákat formáztam a masszából és folyamatosan rázogatva a (vastag aljú, teflon) sepenyőben szépen lassan megsütöttem. Zsályalevelekkel díszítettem.

Lencsecsíra

Az úgy volt, hogy először lencselevest akartam főzni (sikerült is!), amihez beáztattam "egy kis" lencsét. Másnapra  óriási mennyiségű duzzadt lencsével találtam magam szembe. Fele belekerült a levesbe (jó sűrű lett, leírás majd máskor), de még mindig nagyon sok maradt, amivel nem tudtam mit kezdeni, de kidobni nem volt szívem. Hagytam. Másnapra megjelentek a csírakezdemények. Ekkor jutott eszembe, hogy hiszen a lencsecsíra ehető, sőőőőt! :) Gittánál sok finomságról olvastam, gondoltam, nekem is sikerülhet... 3 nap után éreztem azt, hogy eljött az idő alkotni belőle. Először 2 marokkal beleszórtam az aprítógépbe, mellé ment (áztatott, szárított) napraforgómag, só, citromlé, petrezselyemlevél és 1 kk. útifű maghéj. Összeturmixoltam és egy finom krém kerekedett belőle. 

Ekkor eszembe jutott, hogy anyukám allergiás a napraforgómagra (is), ez neki nem lesz jó. Így egy újabb adag készült, ezúttal áztatott hajdina pehellyel, reszelt lilahagymával, a többi ugyanaz. Valamiért ennek jobb állaga lett, ezekből kis golyókat is tudtam csinálni:
A sült gidacomb mellé nagyon jó kis köret volt.

Apa gombázni ment...

...éééés talált! Hatalmas adag zsákmánnyal tért haza: több kiló vargánya, piruló galóca, galambica és a legnagyobb fogás: az úrgomba, vagy császár galóca. Olyan mint egy mesebeli szereplő! 
           
Nagyon ritka mifelénk, azt mondják az öregek, hogy aki ilyet talál, annak 4 éven belül hatalmas szerencséje lesz! Remélem, bejön! Ránk fér. 3 darabot talált egymás mellett, egy hatalmas, kifejlett példányt, egy közepest és egy éppen "születőt", ami úgy néz ki, mintha most bújna ki a tojásból.Remélem, jól látszik a képen: a narancssárga kalapjú az.
A többi vargányát is megpróbáltam egy képre összerakni, nem volt egyszerű feladat! :) 

                                   
Egész délutáni elfoglaltság volt a megtisztításuk, a feldarabolás. Egy része ment szárítani:

                                    
a többi összevágva a mélyhűtőbe, illetve most frissen töltve és egyéb módon fog elkészülni. Majd még lesz róla bejegyzésem, biztos vagyok benne...

2010. augusztus 17., kedd

"Mindenmentes" rondasüti

A rondasági versenyen biztos első helyezést érnék el vele. Na, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy ízre finom lett, a delikvens befalta az egészet (nyugodt délután!), pedig magam sem voltam biztos benne, miközben összeraktam... Nincs benne tojás, glutén, tej és cukor. És hogy mi van benne? :)
Egy kis cukkinit meghámoztam, kimagoztam és lereszeltem a reszelő nagy lyukán. 1 kk. útifűmaghéj került bele (tojáspótló), valamint 4 ek. kókuszliszt (tudom, nem mindennapi termék, de érdemes beszerezni, nagyon kiadós!!!), pici himalája só (mert az nem annyira sós ízű), egy vaníliarúd kikapart belseje, 1-2 ek. kókuszvíz (vagy kókusztej, esetleg sima víz), 3 db datolya (beáztatva, meghámozva, kimagozva) és 2 ek kókuszzsír. Ezt jól összegyúrtam, olyan linzertészta-jellegű állaga lett. Kis gombócokat gyúrtam belőle, amit ellapítottam, majd vastag aljú serpenyőben kis lángon, lassan sütöttem (inkább szárítottam). Nem lett kemény, inkább lágy, de finom az íze! 

Házi, füstölt-főtt sertésnyelv cukkinis lecsóval

A kép és a cím magáért beszél, de azért röviden leírom az elkészítés menetét. A házilag pácolt, gyengén felfüstölt sertésnyelvet kuktában megfőztem kb. fél óra alatt, majd vékonyan felszeleteltem. A lecsóhoz 1 fej hagymát félfőre vágtam, kevés (hidegen préselt, bio) olajon üvegesre pároltam, ezután került bele a felszeletelt paprika, majd a kockára vágott cukkini, és a só. Mikor már majdnem megpuhult, akkor tettem hozzá az előzőleg héjától megszabadított és összevágott paradicsomot. Rottyant még egy pár percet és a végén megszórtam kevés apróra vágott zöldfűszerrel (amik egyébként az emésztést is segítik!): oreganó, bazsalikom, izsópfű. Ezek éppen nyíló virágaival díszítettem a tányéron.

2010. augusztus 14., szombat

Ebben minden saját!

Na, jó. Az olívaolaj nem. De a paradicsom, a kecskesajt és a lila bazsalikom igen! Szépen összevágva, tányérra rendezve, olajjal meglocsolva és olaszos fűszerkeverékkel megszórva, (a fotózás után) a grillben pár percet melegítve. Csak ez után sóztam meg egy kicsit. 
Nem annyira a diétának megfelelő a kecskesajt miatt, de ez most a kakukktojás. Szép, nem? :)

2010. augusztus 12., csütörtök

Gluténmentes kovászos uborka - utólagosan

Jókaja rám szólt, hogy a július 1-jei posztomban beígért gluténmentes kovászos uborkát hiába keresi. Jogos! Most pótolom. Azt tudom, hogy ahány család, annyi kovászos uborka recept. Most legutóbb krumpliszelettel is kipróbáltam, de a legjobb így, a savanyú káposzta levével!
Az uborkát szokásos módon előkészítjük (mosás, két vége levágás, megnyalás < fontos, mert ha csak 1 kis keserű rész is kerül bele, keserű lesz az egész, tapasztaltam! >, majd bevágás két oldalán úgy, hogy a két vég egybenmaradjon). A "duncosüveg" aljára 2-3 szál kapor megy, majd szépen beleállogatjuk az ubikat. Ezután 2/3-áig felöntjük vízzel, amiben sót oldottunk fel. (Ki kell mérni 1 liter vizet, ehhez 1 lapos evőkanál só jön - ez lényeges!) A maradék egyharmadot pedig savanyú káposzta levével öntjük fel. Fontos, hogy NE bolti káposztalé legyen, mert abban vagy tartósítószer van, vagy hőkezelték, így semmit sem ér! RENDES, piaci savanyú káposztalé kell! Van kofa, aki ingyen is ad, mert azt nem nagyon szokták vinni! Érdemes tartani otthon a hűtőben, mert nagyon-nagyon egészséges, salátaöntetnek is kitűnő, vagy akár levest ízesíteni vele, de mindig csak langyos ételhez adjuk, különben az értékes tejsavbaktériumok kinyiffannak!
Na, vissza az ubinkhoz: az üveget lefedjük (csak egy darab fóliával vagy kistányérral), tűző napra tesszük és várunk! Én szeretem már másnap is, mikor még jól ropog, illetve csak akkor szeretem! De mindenki addig érleli, ameddig hagyja! :) (Aki látott már kovászos uborkát, képzelje ide a képét! Aki meg nem látott, annak úgy is hiába mutatnám!)

2010. augusztus 9., hétfő

Vadmalac pácban, majd kemencében

Ennek a történetnek a kezdete kissé régebbre datálódik, de nem akarom bő lére ereszteni. Elég legyen annyi, hogy 2 kis árva vadmalacot kellett egy darabig nevelgetni, amíg a hidas össze nem akart dőlni alattuk. Kegyeleti okokból fényképet nem közlök életükből, inkább csak a történet végét mesélem el. 
Abban a szerencsében van részünk, hogy egy kedves barátunk kemencéjét bármikor használhatjuk, igaz nem a szomszédban van, de 20 km-t igazán megéri utazni! :)
A kész husi a tepsiben
A vadmalachúst előző nap bepácoltam a következő (saját kútfőből összerakott) pácba: 10 szem borókabogyót, 2 szál izsópfüvet, pici rozmaringot, sok kakukkfüvet, szárított vargányát, fél biocitrom héját és sót mozsárban jó pürésre törtem. Mivel úgy éreztem, ehhez nem megy az olíva olaj, ezért hidegen préselt, bio napraforgóolajjal engedtem fel, majd jó alaposan belemasszíroztam a húsba. Sárgarépa- és lilahagymakarika ment még rá és pár szelet szalonna. Ez így egy napot pácolódott. Emellé összeraktam még egy zöldségtálat is, ami majd szintén a hús mellett fog sülni. Sárgarépa, padlizsán, cukkini, hagymák (fok-, lila-, és ezüsthagyma) és jó sok zöldfűszer. Reggel 6-kor kedvenc apósom már elkezdte befűteni a kemencét. A húst 10 óra után raktuk be, a zöldségnek csak egy óra kellett. Délben kész volt az ebéd. A csirkehúsleves után mindenkinek jól csúszott ez az ínyencség! 
A kemencés zöldség

2010. augusztus 4., szerda

Saláta sült céklából


Gyönyörű rózsaszíne miatt Barbie's salad is lehetne a neve, főleg, ha valaki már joghurtot is tehet rá! :)
A szokásos módon egészben, héjastól tettem a tepsibe a céklákat, kevés sót, fűszereket és zsiradékot tettem rá és fedő alatt 1 órát sütöttem. 1 fej édes (lila) hagymát vékony karikára vágtam, besóztam és citromlével megöntöztem - így biztos, h. nem lesz csípős nyersen sem. A kihűlt céklákat meghámoztam, kockára vágtam, hozzáadtam a hagymát, felkarikázott retket (plusz a retek leveléből a fiatalabbját is, apróra vágva!), 1 almát felkockázva, 1 marék (áztatott, szárított) diót aprózva, 2 levélkével a szárzellerről, petrezselymet, lila bazsalikomot összevágva. Megsóztam, egy fél (bio) citrom levével meglocsoltam és olajat öntöttem rá (kókusz-, és kendermagolajat). Még jobb, ha állni hagyjuk a hűtőben pár órát, hogy az ízek összeérjenek!
Megjegyzés: a sült cékla összehasonlíthatatlan a főtt verzióval! Aki egyszer kipróbálja, soha többet nem főzi vízben!!!