A bélszínről és az ünnepi menüről

Tudom, pofátlanság ilyen egyszerű recepttel gasztroblogolni, de akkora siker volt, hogy muszáj vele dicsekednem! :) Eleve a bio szürkemarha bélszín nem minden nap kerül az ember asztalára, így bármilyen egyszerűnek tűnik, komoly (elméleti) felkészülést igényelt, nehogy elrontsam. Azt már a szakirodalomból kisilabizáltam, hogy pácolni kell, méghozzá só nélkül, tehát 3 napig úszott a színes őrölt bors - mustár - olívaolaj keverékében. A sütés előtt pár órával már kivettem, hogy szobahőmérsékletű legyen. A mellé készült saláta szintén nagyon egyszerű volt: jégsaláta, trikolor kalifornia paprika és paradicsom összevágva és (Jamie Oliver Flavour Shakerében készült) petrezselymes-citromos-olívaolajos dresszinggel meglocsolva. A plusz extra ízt a baconba csomagolt aszaltszilva adta, amit rozmaringággal tűztem át! Szóval a bélszín sütése úgy zajlott, hogy ujjnyi vastag szeletet vágva a nagyon forró serpenyőben egyik oldalát 1 percig sült, majd megfordítás után jött a sózás és a másik oldal sütése még kb. fél percig. Hát isteni lett!Amúgy az ünnepi menüt úgy hoztam össze, hogy volt benne diétás és normál kaja is, vegyesen. Az GAPS-os előétel füstölt húsos savanyúkáposztás saláta tökmagolajjal és tökmaggal, a normál: diós kecskesajtos tortácska. A leves mindenkinek libaaprólékleves volt, gyöngytyúkhússal :), a főétel aszaltszilvával töltött, baconba göngyölt pulykamell, kinek krumplival, kinek párolt káposztával. A desszert mákos muffin áfonyaszósszal.
Másik nap halászlé volt, sült liba, meg a bélszín. A végén sütihegyek, már akinek lehetett...Bocsi, fénykép csak ez az egy készült.